Nyolcvan éves lenne Truman Capote
Ma, szeptember 30-án lenne nyolcvan éves Truman Capote amerikai író, a Hidegvérrel és az Álom luxuskivitelben szerzője.
Sikerek színpadon és filmen
| Capote Marilyn Monroe-val |
Tanulmányait New Yorkban és a connecticuti Greenwichben végezte, de nyolc éves korától az íráson kívül gyakorlatilag semmi más tárgy nem érdekelte. Kamaszkorától kezdve naplót vezetett, melybe a leghétköznapibb megfigyeléseit jegyezte be, s minden figyelmét az írói technika csiszolgatásának szentelte. Tizenhét évesen hátat fordítva minden iskolának, a New Yorker munkatársa lett, igaz egyelőre kifutófiúként. Novelláit sorra jelentették meg a lapok, s 1945-ben a Mademoiselle című folyóiratban megjelent írása, a Miriam egy évvel később meghozta számára ez első sikert, az O. Henry díjat.
Első regénye 1948-ban jelent meg Más hangok, más szobák címmel. Viharos fogadtatásában része volt annak is, hogy meglehetős nyíltsággal szól a homoszexualitásról. Egyébként az író maga sem titkolta, hogy saját neméhez vonzódik. Hamarosan a társasági élet egyik kedvence lett a külsejében is kicsit extravagáns író, akinek csípős, ám nagyon is találó megjegyzései gyakran színesítették az olykor felszínes és unalmas partikat. A nevéhez fűződik az a gyakran idézett mondás is, miszerint "tudományosan igazolt tény, hogy ha valaki Kaliforniában él, évente egy ponttal csökken az IQ-ja."
1948-ban megismerkedett Jack Dunphy drámaíróval, aki - noha nős volt - élete egyik nagy szerelme lett, kapcsolatuk 35 éven át tartott. Együtt utaztak el Európába is, ahol Capote továbbra is őrült tempóban dolgozott, írt novellákat, interjúkat készített, s ekkor kezdett színházaknak és a filmnek dolgozni. 1954-ben Virágos ház címmel musicalt írt, melyet a neves rendező, Peter Brook vitt színre, ennek ellenére a várt siker elmaradt. 1955-ben az író egy fekete színtársulatot kísért el Moszkvába, ahol a Porgy és Bess című darabot adták elő. Erről az útról készítette A múzsákat meghallgatják című útirajzát, melyért a kritika nagyon megdicsérte a szerzőt. 1958-ban jelent meg a Reggeli Tiffanynál című, világsikert arató kisregénye - magyar címe: Álom luxuskivitelben - s sikerét nem utolsósorban a belőle készült Blake Edwards-filmnek köszönhette, a bájos Audrey Hepburnnel a főszerepben.
Aranylövés végzett vele
A hatvanas évek elejétől Capote-nak egyre gyakrabban voltak depressziós időszakai, melyeket töméntelen mennyiségű alkohollal és droggal próbált enyhíteni. Több ízben is kórházba került mérgezési tünetekkel, ám a kezeléseket önakaratából megszakította. Ebben a helyzetben átmeneti javulást hozott legismertebb, s talán legsikerültebb művének, a Hidegvérrel címűnek megírása. A mű egy alapja egy kansasi bűneset, melyben két pitiáner bűnöző lemészárolt egy négytagú családot.
A The New York Times szponzori segítségével Capote hozzálátott a sztori feldolgozásához. Hat éven át dolgozott rajta, több ezer oldal nyomozati anyagot olvasott el, s engedélyt kapott arra is, hogy a két tettessel a börtönben beszélgetéseket folytatott. Kivételes tehetségét mutatja, hogy sem magnót, sem jegyzetfüzetet nem használt ilyenkor, viszont minden este lejegyezte az interjúk lényegét és saját benyomásait. A könyv világsiker lett, s vele Capote megteremtette a modern tényregény műfaját. A műből film is készült Richard Brooks rendezésében.
Ezt követően az író ismét visszakerült a drogok és az ivás világába, többnyire ismert meleg bárokat és klubokat látogatott. 1975-ben az Esquire magazin néhány részletet közölt a Meghallgatott imák címmel készülő regényéből, amelyben barátairól, ismerőseiről tett közzé különböző, többnyire minden alapot nélkülöző pletykákat. Ezt követően barátai sorra elfordultak tőle, az ismert író, Gore Vidal pedig be is perelte. Robert Moore rendező azonban rábízta a Meghívás egy gyilkos vacsorára című fergeteges krimi vígjátékának egyik szerepét, amit az író el is fogadott. Partnerei olyan nagyságok voltak, mint Peter Falk, Maggie Smith, David Niven és Alec Guinness.
Utolsó munkája egy gyűjteményes kötet Mozart és a kaméleonok címmel, melyben novellákat, interjúkat, drámákat tett közzé, 1981-ben jelent meg. Az ezt követő időszakban egészségi állapota jelentősen romlott, s hatvanadik születésnapja előtt egy hónappal, 1984. augusztus 25-én egyik ismerősének Los Angeles-i lakásában meghalt. A vizsgálatok szerint májbaj, súlyos visszérgyulladás és kábítószer-mérgezés vezetett halálához. Végrendeletében 100 ezer dolláros irodalomkritikusi díjat alapított, melyet négyévente ítélnek oda.
(MTI Panoráma - Sarudi Ágnes, Sajtóadatbank)
