Elpusztított oszmán emlékeket tárnak fel a Balkánon
Szándékos városrombolás, úgynevezett urbicídium áldozata lett az oszmán építészeti emlékek jelentős része a balkáni régióban. A Türkiye Daily című török lapban közölt interjújából kiderül, Adnan Muftarevic bosnyák régész több mint két évtizede dolgozik a földfelszínről eltűnt építmények azonosításán. A Szarajevói Múzeum munkatársa a korábban elhanyagolt oszmán régészet eljárásaival eddig több mint húsz történelmi helyszínt tárt fel.
- Több ezer oszmán kori építészeti emléket semmisítettek meg a Balkánon az elmúlt évszázadokban egy bosnyák régész értékelése alapján.
- A szarajevói kutatók huszonhárom éve végeznek célzott ásatásokat az egykori Oszmán Birodalom eltűnt építményeinek, köztük mecseteknek a felkutatására.
- A megsemmisített történelmi rétegek feltárása ráirányítja a figyelmet az úgynevezett oszmán régészet jelentőségére a régióban.
Az Oszmán Birodalom mintegy ötszázötven éven át uralta a Balkán jelentős részét. A Rumélia néven ismert térségben a birodalmi jelenlét során vallási és világi épületek ezrei épültek, amelyeknek napjainkra alig maradt nyoma. Belgrádban Evlija Cselebi 17. századi oszmán utazó még kétszázhetven mecsetet írt össze, napjainkban viszont már csak a Bajrakli mecset áll.
Szerbiában a parlament épülete is a korábbi Battal mecset helyén épült fel, de Albániában az Enver Hoxha (Hodzsa) vezette rendszer alatt és Horvátországban is szisztematikusan bontották el a történelmi épületeket. Szarajevó a pusztítások ellenére többet őrzött meg, bár az osztrák-magyar, a jugoszláv és a kommunista időszakok ott is veszteségeket okoztak a városképben.
A bosnyák kutató és kollégája, Mirsad Avdic célzott ásatásokkal és archív források felhasználásával azonosítja a betemetett romokat. A szarajevói At Mejdan parkban feltárták a Bakir Baba mecset, az Iszmail Miszri medresze és a Kantamirija könyvtár maradványait. A történelmi Bascarsija negyedben egy 16. századi fürdő, a Firuz bég hammam alapjait, valamint több más vallási épület, köztük az Uzun Musztafa Tavil mecset nyomait is megtalálták. A Kovaci temetőben végzett munkálatok során százhetven sírt tártak fel, amelyek közül az egyik egy 15. századi, II. Mehmed szultán korából származó katonáé volt.
A balkáni régészet korábban szinte kizárólag az ókori és a középkori rétegekre fókuszált. Az oszmán korszak hagyatékát kevésbé tartották kutatásra érdemesnek, ami az oszmán régészet fogalmának hiányához vezetett a szakmában.
Ez is érdekelhet
A történelmi előzményekhez tartozik, hogy az Oszmán Birodalom terjeszkedése a 14. században érte el a félszigetet, amely idővel a birodalom fontos európai hídfőállásává vált. A forrás emlékeztet arra, hogy a többnemzetiségű birodalmi struktúrában a helyi lakosság, köztük a bosnyákok is magas pozíciókba emelkedhettek, és betölthették az állam legfőbb vallási méltóságát, a sejküliszlám tisztséget is.
A kutatók szerint a balkáni városok föld alatti rétegei további oszmán struktúrákat rejtenek. A szarajevói Kemal Udin bég vagy az Idrisz bég mecset helye már ismert a szakemberek előtt, így ezek régészeti feltárása a jövőben megvalósulhat. A szisztematikus kutatások rávilágítanak arra, hogy az elmúlt évszázadok politikai rendszerváltásait kísérő történelemformálás miként alakította át a régió városképét.
