Megrendezik a második Limes-napot Campona Victrix-ben
Október 10-én a római limes és a határvédelem történetét bemutató szakmai rendezvényt tartanak a Campona Victrix Régészeti Kiállítóhelyen. A II. Limes-napot a Budapesti Történeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum közösen szervezi, a tavaly indított eseménysorozat idén a főváros huszonkettedik kerületének római kori örökségét kívánja bekapcsolni a kulturális életbe.
- A római kori határvédelem történetét bemutató Limes-napot rendeznek október 10-én a nagytétényi Campona Victrix Régészeti Kiállítóhelyen.
- A Magyar Nemzeti Múzeum és a Budapesti Történeti Múzeum közös eseménye az ókori örökség és a legújabb kutatások megismertetését tűzte ki célul.
- A rendezvény keretében régészeti előadásokkal, hagyományőrző bemutatókkal és helytörténeti sétákkal várják a látogatókat.
A szakmai programokon a kutatók a hazai ókori határvonal különböző lelőhelyeit és a legfrissebb régészeti eredményeket ismertetik a közönséggel. Az esemény célja a limes magyarországi emlékeinek népszerűsítése, valamint a szakemberek és a nagyközönség közötti párbeszéd megteremtése.
A délelőtt folyamán több neves intézmény, köztük a szervező múzeumok és az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói tartanak előadásokat a határvidék mindennapjairól. A látogatók a prezentációk mellett a Legio Leonum Valentiniani és a Colonia Rostallo hagyományőrző csoportok katonai bemutatóit is megtekinthetik.
A tudományos előadásokon túl a szervezők kísérőprogramokkal, a Győzedelmes Campona című film vetítésével és tematikus tárlatvezetésekkel készülnek. Az Iparművészeti Múzeum közreműködésével az érdeklődők bejárhatják a nagytétényi Száraz-Rudnyánszky-kastélyt, emellett egy helytörténeti séta keretében ismerhetik meg a településrész múltját. A gyermekeket interaktív színházi előadással és kézműves foglalkozásokkal várják a kiállítóhelyen. A szabadtéri események az időjárási körülmények függvényében módosulhatnak a szervezők tájékoztatása alapján.
Ez is érdekelhet
A rendezvény fókuszában álló limes a Római Birodalom kiterjedt határvédelmi rendszere volt, amely Pannonia provinciában a Duna vonalát követte. A Kr. u. 1. századtól kiépített hálózat őrtornyokból, katonai táborokból és úthálózatból állt. A folyami határ, a ripa Pannonica nemcsak védvonalként funkcionált a barbár betörésekkel szemben, hanem a birodalom és a Barbaricum közötti kereskedelmi kapcsolatokat is szabályozta. A határ mentén állomásozó segédcsapatok és légiók jelenléte alapvetően határozta meg a térség társadalmi fejlődését, elősegítve a helyi lakosság romanizációját.
A mai Nagytétény területén fekvő Campona a pannoniai limes egyik jelentős katonai tábora, úgynevezett castelluma volt, amely az Aquincumot elhagyó hadi út mentén helyezkedett el. Az erődítményt a 2. század folyamán építették át kőtáborrá, és a folyami határszakasz védelmében kiemelt szerepet játszott. A bázishoz kiterjedt polgári település is tartozott, ahol a katonák családtagjai, kereskedők és kézművesek éltek. Az ő mindennapjaikat a feltárt tárgyi emlékek, fegyverek és használati eszközök segítségével rekonstruálják napjainkban a régészek.
