Gorgó-fejet rejtett a daruszentmiklósi római villagazdaság
Több régészeti korszakot átívelő, kiemelkedő leletanyagot és településnyomokat hoztak felszínre a szakemberek egy Daruszentmiklós határában nemrég befejeződött megelőző feltárás során. Az egyhektáros területen a Szent István Király Múzeum (SZIKM) júniustól szeptemberig zajló munkálatai bronzkori, római kori és kora Árpád-kori emlékeket is eredményeztek. A Kiss Alexandra ásatásvezető régész által közzétett beszámoló alapján a legjelentősebb felfedezés egy római kori villagazdaság gazdasági övezetének azonosítása.
- Több mint egyhektáros területen végeztek megelőző régészeti feltárást a szakemberek Daruszentmiklós határában a nyár folyamán.
- A munkálatok során bronzkori, római kori és kora Árpád-kori településnyomokat, valamint temetkezéseket is azonosítottak.
- A feltárás legjelentősebb eredménye egy 1. és 2. századra datálható római villagazdaság gazdasági övezetének dokumentálása.
A terület a római korban egy kiterjedt villa rustica, vagyis egy vidéki mezőgazdasági birtokközpont része volt. Bár az uradalom főépülete a jelenlegi beruházással érintett feltárási területen kívül esik, a kutatók számos, a gazdaság napi működéséhez kapcsolódó objektumot tudtak dokumentálni.
Felszínre kerültek a birtokközpontot észak felől lehatároló árokrendszerek, a gazdálkodás szerkezetéhez igazodó parcellarendszer részletei, valamint több földbe mélyített és cölöpszerkezetes épület, illetve egy nagyobb gödörkomplexum is. A kerámia- és fémleletek alapján a villagazdaság aktív használata az 1. és a 2. századra tehető. A korszakból származó leglátványosabb tárgyi emlék egy bronzedényhez tartozó Gorgó-fej díszítmény, amelyet a feltáráson dolgozó egyik önkéntes, Tamási Réka talált meg.
A Pannonia provinciában az 1. századtól kiépülő villa rustica hálózat a Római Birodalom gazdasági alapját jelentette, ezek a birtokok látták el élelemmel a határvidéken állomásozó katonaságot és a városi lakosságot. A parcellák mostani rekonstrukciója a szakemberek szerint kulcsfontosságú a villa gazdasági vonzáskörzetének és a környező táj ókori hasznosításának megértésében.
Ez is érdekelhet
A római jelenlétet megelőzően, a bronzkorban is lakott volt a térség, bár ebből az időszakból került elő a legkevesebb lelet. A régészek egy bronzkori épület nyomait és néhány tárolóvermet azonosítottak, de egy többes temetkezés is napvilágot látott, amely a korszak rituális szokásaiba enged betekintést.
A terület története az ókor után sem ért véget, a kora Árpád-korban egy szórt szerkezetű vidéki település alakult ki ezen a helyen. Ennek az időszaknak a hagyatékaként több lakóépület, szabadtéri kemence, élelmiszer tárolására szolgáló verem, egy kút, egy ciszterna, valamint egy állatok őrzésére szolgáló, szabálytalan alakú karám kerítőárka is előkerült.
