Könyvben is megjelent a mohácsi csata utáni éveket bemutató kézirat
Nyomtatásban is megjelent Wolfgang Lazius 16. századi osztrák humanista történetíró eddig csak kéziratban fennmaradt, a mohácsi csata utáni magyarországi eseményeket megörökítő műve. Egy, a Szegedi Tudományegyetem kutatójával, Kasza Péterrel készült friss interjúból kiderül, a latin nyelvű forrásszöveg részletesen dokumentálja a Habsburg és a Szapolyai-párt közötti konfliktust, valamint a török hódoltság első éveinek kialakulását.
- Egy szegedi kutató sajtó alá rendezte Wolfgang Lazius bécsi udvari orvos és történetíró 16. századi latin nyelvű kéziratát.
- A most megjelent kötet az 1540 és 1546 közötti magyarországi hatalmi harcokat és Buda oszmán elfoglalását tárgyalja.
- A forráskritikai elemzések rámutattak, hogy a szerző a Habsburg-udvar érdekeinek megfelelően esetenként torzította a történelmi tényeket.
Wolfgang Lazius (1514-1565) bécsi udvari orvos és történetíró Habsburg Ferdinánd szolgálatában állt a 16. század közepén. A sokoldalú humanista tudós eredetileg egy nagyszabású Ausztria-történetet tervezett írni, amelynek csak bizonyos részei készültek el. Kasza Péter, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára ennek egy specifikus szakaszát dolgozta fel.
A most díjazott, Vier Bücher über die Ereignisse in Ungarn (1540-1546) című kötet az említett időszak eseményeit tárgyalja, német nyelvű előtanulmánnyal és jegyzetapparátussal ellátva. A kiadvány tudományos jelentőségét az adja, hogy Lazius kortársként, az elsők között kísérelte meg monografikus formában rögzíteni a Magyar Királyság három részre szakadásának folyamatát.
A kézirat történelmi hátterét a mohácsi vereséget követő kettős királyválasztás és a váradi béke felrúgása adja. Szapolyai János 1540-es halála után tanácsadói nem tartották be a megállapodást, amelynek értelmében a korona I. Ferdinándra szállt volna. Ennek következtében a Habsburg uralkodó fegyveres hadjáratot indított Buda elfoglalására. Lazius írása részletesen taglalja az 1540-es, az 1541-es és az 1542-es hadműveleteket, majd bemutatja, hogyan épült ki az oszmán közigazgatás a Magyar Királyság középső területein. Az 1541-es eseményeknél a szerző tábori orvosként személyesen is jelen volt, így közvetlen tapasztalatokra támaszkodhatott.
Ez is érdekelhet
A kötetet sajtó alá rendező Kasza Péter az interjúban felhívta a figyelmet a forrás hitelességének korlátaira. Lazius hivatalos udvari történetíróként nem volt objektív megfigyelő, művében a tényeket gyakran a Habsburg-adminisztráció politikai és ideológiai érdekeinek rendelte alá. A történeti hűséget esetenként feláldozta a drámai leírások oltárán. Erre példa Pest 1540-es, oszmán csapatok által vezetett tavaszi ostroma, amelyet a szerző heroikus téli küzdelemként, térdig érő hóban fagyoskodó katonákkal ábrázolt. Az irodalomtörténész szerint ezek a torzítások ugyanakkor értékes információkkal szolgálnak arról, hogy a bécsi udvar miként kívánta láttatni a magyarországi eseményeket.
A 16. századi latin nyelvű szöveg kiadását alapos paleográfiai és filológiai munka előzte meg. Az eddig csak kódexekben, három különböző kéziratváltozatban lappangó mű egyelőre a nemzetközi tudományos közösség számára készült kritikai kiadás formájában jelent meg. A Kulcsár Péter Historiográfiai Kutatócsoport vezetőjeként is tevékenykedő Kasza Péter jelezte, a hosszú távú tervek között szerepel a kora újkori történelmi szöveg magyar nyelvű fordításának elkészítése is. A hazai neolatin kutatások célja a jövőben a hasonló, még kiadatlan történeti források hálózatba szervezése és a szélesebb közönség számára is hozzáférhetővé tétele.
