Rézkori női agyagszobrocskát találtak Hargita megyében
Mintegy 6500 éves, a rézkorból származó női agyagszobrot fedeztek fel régészek a Hargita megyei Csíkcsomortán (Șoimeni) közelében fekvő Várdombon a 2026-os ásatási szezon első napján - számolt be a felfedezésről a Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeuma (MNCR). A Kr. e. 4500 és 4050 közötti időszakra datált lelet a térségben egykor virágzó, festett kerámiáiról ismert Cucuteni-Erősd kultúra fejlett agyagművességének újabb történelmi példája.
- A 2026-os ásatási szezon első napján egy mintegy 6500 éves terrakotta női szobrocskát találtak a romániai Csíkcsomortán melletti lelőhelyen.
- Az egykori Cucuteni-Erősd kultúrához tartozó rézkori lelet két agyagdarabból készült, amelyeket még a kiégetés előtt illesztettek össze.
- A területen az elmúlt évtizedekben számos hasonló figurát, valamint őskori lakóépületek maradványait is azonosították a régészek.
A múzeum tájékoztatása alapján a kisméretű terrakotta szobrot az egykori alkotó két különálló agyagdarabból formázta meg, amelyeket a kiégetés előtt illesztett össze. Az évezredek során a környezeti hatások miatt a tárgy ezen az eredeti illesztési vonalon repedt meg, ami értékes adatokat szolgáltatott a korabeli készítési technikákról. Bár a szakemberek a lelet pontos méreteit és feltételezett funkcióját egyelőre nem közölték, az szervesen illeszkedik a lelőhelyen korábban feltárt prehistorikus ábrázolások sorába.
A Csíkcsomortán határában, a Keleti-Kárpátok egyik sziklakibúvásán fekvő őskori településen a kutatók korábban szokatlanul nagy, 25 centimétert is meghaladó magasságú női figurákat is találtak. Dan-Lucian Buzea és Adela Kovács régészek 2015-ben publikált tanulmánya szerint ezeket a nagyobb méretű tárgyakat szintén különálló agyagtömbökből állították össze. A leletek jelentős részét tűzben elpusztult lakóépületek padlóján és törmelékei között tárták fel csoportosan, ami felveti annak lehetőségét, hogy az építmények ceremoniális célokat szolgáltak, vagy a szobrok a házak rituális elhagyásához kapcsolódtak.
A múzeum szakemberei jelezték a tárgyak termékenységgel kapcsolatos hiedelmekkel való lehetséges kapcsolatát, de hangsúlyozták, hogy tudományosan nem minden női ábrázolás értelmezhető automatikusan istennőként.
Ez is érdekelhet
Az ásatások során a szobrocskák mellett lakóházak, tűzhelyek, kerámiaégető kemencék, kőeszközök és ékszerek is előkerültek, részletes képet adva a korabeli mindennapokról. A Cucuteni-Erősd-Tripolje kulturális komplexum hatalmas területen, a mai Románia, a Moldovai Köztársaság és Ukrajna határain belül helyezkedett el. Az itt élő közösségek fejlett rézfeldolgozási technikákkal rendelkeztek, és magas színvonalú, geometrikus mintákkal díszített fazekashagyományt alakítottak ki. A feltárt, agyaggal tapasztott fafalakkal és nádtetővel rendelkező négyszögletes házakban a lakók tűzhelyeket használtak sütésre és fűtésre, a gabonaőrlő kövek és kerámiaedények pedig az agrárközösségek stabil életmódját tükrözik.
A Várdomb (Dâmbul Cetății) néven ismert régészeti lelőhely a 19. század vége óta ismert a tudomány számára. A Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeuma 1999-ben indította újra a kutatásokat, azonosítva a Cucuteni-Erősd kultúra mellett többek között a Bodrogkeresztúri, a Coțofeni, a Costișa és a Wietenberg kultúrákhoz kapcsolódó megtelepedési fázisokat. A település stratégiai fekvése révén fontos összekötő szerepet töltött be Erdély és Moldva őskori közösségei között. A különböző korokból származó rétegek vizsgálata lehetővé teszi a régészek számára az építészeti megoldások, az anyagi kultúra és a mindennapi életmód változásainak tényszerű nyomon követését.
