Hitler elfeledett szövetségesei

Felépül a szegedi vizibástya

2003. november 14. 02:00

Jövőre eredeti formájában helyreállítják a Rondellát.

Korábban

Barbárok a római birodalom peremén
A szarmaták madarasi temetőjének leleteiből készült szegedi kiállításon ékszereken és használati tárgyakon keresztül tárul fel a római kori Alföld
Szegeden kelta leleteket tártak fel
A feltételezések szerint a késői vaskorból, az időszámítás előtti 2-3. századból származó kelta szórt hamvas sír maradványaira bukkantak a szakemberek Szegeden

Elvitte a Víz a víztornyot

`szbk.u-szeged`
Újjáépül a szegedi vár vízi bástyája - mondta a település polgármestere csütörtökön a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján. `Jövőre eredeti formájában helyreállítjuk a Rondellát, mely meggyőződésem szerint Szeged új jelképe lesz` - tette hozzá Botka László.

Novák István, Szeged főépítésze a következő hetekben építészekkel, történészekkel és műemlékvédelmi szakemberekkel együttműködve készíti el a terveket.

A jelenlegi elképzelések szerint a jövő év március 12-én - a szegedi nagyárvíz 125. évfordulóján - helyezik el a 60-80 millió forintos beruházás alapkövét. A tervek szerint 2004. Augusztus 20-án, már át is adják a kilátóként és kiállítótérként is szolgáló épületet. Novák István elmondta, hogy a valószínűleg a XII-XIII. században épült vízi bástya volt a szegedi vár legnagyobb bástyája, öregtornya.

E középkori építmények arra szolgáltak, hogy a védősereg maradékai, akik kénytelenek voltak feladni a vár egyes részeit, ide menekülhessenek - közölte a főépítész. Szavai szerint a bástyát a XVIII. században otrombán megcsonkították. Lebontása előtt - a benne elhelyezett vízkiemelő szerkezettel - ez az épület volt a víztorony.



szbk.u-szeged
Szeged városa a Tisza és Maros összefolyásánál fekszik és a Délalföld oktatási, kulturális központja, Csongrád megye székhelye. A római korban Partiscum néven említik, s régészeti leletek valószínűsítik, hogy itt volt Attila hun vezér székhelye. A Honfoglalás után egyházi és gazdasági központtá vált, s jelentőségét mindmáig megőrizte.

A város a folyónak köszönheti létét, de a folyó okozta vesztét is. A helybéliek által csak "a Víz"-nek hívott 1879-es árvíz egyetlen éjszaka alatt törölte el a föld színéről a régi Szegedet. Nemzetközi összefogással építették ujjá, körútjai a hála jeléül a segítséget nyújtó városok (Bécs, Moszkva, London, Párizs, Berlin, Brüsszel, Róma) nevét viselik.

A szegedi vár francia típusú téglavárnak épült, valószínűleg a 13-14. század folyamán, majd a török által 1543-49 között végrehajtott korszerűsítések során nyerte el a legkorábbi képeken látható formáját; nagyságra körülbelül megegyezett a Széchenyi térrel. Sok metszet, rajz, térkép maradt fenn, de ezek általában vagy a felszabadító hadműveletek sorozatban készült kevés konkrétumot tartalmazó, eszményített barokk csatajelenetekkel dagályosított költeményei, vagy 18. századiak, amikorra e jelentős emlékünk egyre többet vesztett késő középkori formájából.

A hajdani szegedi vár sokkal nagyobb területet foglalt el, mint a ma látható kis darabkája. A most is álló épület az ún. Mária Terézia kapu volt, amely a déli várfal közepén helyezkedett el. Bár kapuként soha nem használták, később legénységi kazamataként funkcionált, majd istállóvá szerényült Móra Ferenc szerint.



magyarvarak.hu
Földvár már a honfoglalás korában épült Szegeden, hiszen az átkelőhely stratégiai fontosságú volt. Ezt IV. Béla a tatárjárás után újjáépíttette, és kőfallal erősíttette meg. Alapterülete nagyjából négyszögletű volt, négy bástyával. Ezek közül a nemsokára újjáépülő vízibástya a hajdani vár Tisza-parti bástyái közül a déli volt. A várfal innen körülbelül a mai szegedi nagypostáig futott, ahol szintén állt egy nagy bástya. A mai Széchenyi tér másik sarkára (ahol elkanyarodik az 1-es villamos) építették a következő rondellát, majd innen a Tisza-partig futott a fal, ahol a negyedik bástya állt.

A szabálytalan, nagyjából négyszög alaprajzú, belsõtornyos vár a Tisza partján, a folyóval párhuzamosan épült. A várfal sarkain egy-egy kerek torony emelkedett. A falakat minden oldalon egy-egy négyszögletes torony szakította meg.

A vár déli kaputornyától nyugatra helyezkedett el a palota. Késõbb puskaporos, majd a XVIII. századtól tüzérségi raktár lett. A délkeleti, a Tisza partján álló kör alaprajzú torony a többinél lényegesen nagyobb volt. Késõbb víztoronynak is nevezték. A torony eredetileg a földszinti részén zárt volt, és a bevezetõ ajtaja sem a földszinten, hanem a csatlakozó várfal tetején nyílt. Falának vastagságára tekintettel a középkori öregtorony lehetett.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!