Középkori téglaégető kemencékre bukkantak a tervezett Mindszentyneum területén

A csaknem 900 négyzetméteres feltárási területen a 14. század végére, a 15. század elejére keltezhető téglaégető kemencékre bukkantak. Az Egerszeg vár erődítései jelentősen megbolygatták ezeket az objektumokat: az öt beazonosított téglaégető kemence közül kettő szinte teljesen megsemmisült, csak a helyét tudták meghatározni - beszélt a részletekről a régész-muzeológus.

Hozzáfűzte: két téglaégető kemence viszont nagyon jó állapotban maradt meg. A két fűtőcsatornával ellátott kemence szélét téglákkal rakták ki, a csatornákat téglából készített boltívekkel fedték be, amelyre agyagrostélyt építettek és ezeken égették ki a téglákat. A kemencét szép agyagfallal borították be. A másik kemencében a kiégett téglák is megtalálhatók.

A várárok betöltése alól előkerült három fűtőcsatornával ellátott kemence érdekessége, hogy ráástak egy hatszögletes, fából ácsolt szerkezetű kutat. A kútból előkerült leletanyag, valamint a rétegtan alapján a kút valószínűleg a 16. századi fából készült, tehát a vár erődítését megelőző időszakból származik. A kemencékből a 14. század végére, 15. század elejére keltezhető kerámiák kerültek elő - mondta el Simmer Lívia.

Kitért arra is, hogy a település a 14. században királyi birtok volt. A század végén a Kanizsai családhoz került, 1394-ben pedig átadták a veszprémi püspöknek. Nagy valószínűséggel ehhez az időszakhoz köthető a középkori plébániatemplom gótikus átépítése és a püspöki udvarház megépítése. A területek közelsége és a téglaméretek - a templom melletti temetőkápolna tégláinak mérete szinte megegyezik a kemencékből előkerült tégláéval - arra utalnak, hogy az égetőkben ezekhez az építményekhez készítették az építőanyagot.

A tervezett Mindszentyneum területén három hónapja zajlanak a régészeti munkák. A feltárás során rábukkantak a török kori vár 17. században épült, cölöp- és döngöltagyag-szerkezetű keleti falazatára és megtalálták a 18-19. században leégett épületek maradványait is. Az ásatás végére 50 ládányi anyag gyűlt össze: nagy mennyiségű kerámia, fazék, tányértöredék, kályhacsempe töredék került elő. A legszebb leletek - 1670-es évszámmal ellátott kályhacsempék, az üveggyöngyből fűzött gyöngysor, szépen díszített habán kerámiák - a 17. századi épületből származnak.

Vigh László, a térség országgyűlési képviselője elmondta: lehetőséget kell keresni, hogy a téglaégető eredeti állapotában bemutatható legyen, de ehhez pluszforrásra van szükség.

Vadvári Tibor, Zalaegerszeg alpolgármestere arról számolt be, hogy a Mindszenty-emlékközpont építése a közbeszerzés lefolytatása, a kivitelező kiválasztása után kezdődhet el. A hercegprímásnak és a kommunista diktatúra egyházüldözésének emléket állító kiállítóhely több mint ötmilliárd forintos, vallási turizmust is szolgáló városfejlesztési program részeként valósul meg Zalaegerszegen.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült