Gorsium

Feltárták Pannónia főtemplomát, s megkezdték az előtte húzódó fórum kibontását Gorsiumban- tájékoztatta az MTI-t Fitz Jenõ régészprofesszor.

A negyven méter hosszú és tizennégy méter széles templom az eddigi ismeretek szerint a legnagyobb volt a római kori Pannóniában - mondta el a római kori emlékek kutatását a Fejér megyei Tác határában negyvennégy esztendeje irányító tudós.

A kisebb magaslaton álló épülethez oszlopokkal szegélyezett lépcsosor vezetett fel, elotte pedig a kilencven méter hosszú és negyvenöt méter széles tér, a fórum húzódott. A templom maradványait már kibontották, a fórum feltárásával jövore szeretnének végezni a régészek. Az idei feltárás során a provincia egyik legfontosabb épületének maradványait hozták a felszínre, ugyanis a fotemplomnak kivételezett helyzete volt az egykori római birodalomban. Ezt az igazolja, hogy amikor a templom a II. században zajló markoman háborúk során súlyos sérüléseket szenvedett, Septimius Severus császár saját költségén újíttatta fel, s 202-ben pompás ceremónia keretében o maga avatta is fel. Az épület 260-ban egy szarmata támadás során pusztult el, feltárt maradványaiból azonban rekonstruálni lehetne, annál is inkább, mert a római templomok egy stílusban, s azonos alaprajz alapján épültek. A régészek mindenesetre szeretnék, ha mind a fotemplomot, mind az elotte húzódó fórumot helyre tudnák állítani, értékes turisztikai látványossággal gazdagítva a térséget.

Gorsium szent kerülete - amelynek a fotemplom és a fórum a része volt - a légi felvételek szerint kilenc hektárnyi területet foglalt el; eddig egyébként mintegy harmadát bontották ki, a teljes kibontásra többévi munkára van még szükség. Maga Gorsium (Alsó Pannónia császár- és vallási kultuszának központja) egyébként százötven-kétszáz hektárnyi területet foglalt el; ennek negyvennégy év alatt mindössze hat százalékát sikerült feltárni. A szakemberek szerint - mivel a római kori település fölé nem épült új helység - a maradványok régészgenerációk munkájával, teljes egészében kibonthatók lesznek.

(MTI)

Szabadtéri Múzeum – Régészeti Park (Tác-Gorsium)

Kezelő intézmény: Szent István Király Múzeum
Cím: 8002 Székesfehérvár, Fő u. 6.
Telefon: 22/315-583 Fax: 22/311-734

Nyitvatartás:
A romterület mindennap Április 28.-október 31. 8.00-18.00 óra között November 01.-április 27. 10.00-16.00 óra között A kiállítás április 28.-október 31. Hétfő kivételével naponta 10.00-18.00 óra között

Megközelíthetőség: a park az M7-es autópálya Szabadbattyán-Gorsium leágazásától 5 km-re fekszik.

Bemutatott anyag témája: Magyarország legnagyobb régészeti parkja az ókori Gorsium maradványait mutatja be.

---

A rómaiak Kr.u. 46-49 között szállták meg a Dunántúl keleti részét, ekkor katonai táborral védték a Sárvíz átkelőhelyét, ahol az Itáliából Aquincumba (Óbuda) és a Balkán felől Brigetioba (Komárom-Ószőny) vezető utak keresztezték egymást. A tábor a II. század elejéig állt fenn, amikor a Duna mellett kiépült, erődítésekkel és őrtornyokkal védett határ (limes) a belső erőd fenntartását szükségtelenné tette. Kr.u. 106-ban Traianus császár kettéosztotta Pannonia provinciát. Ettől az időtől a gorsiumi felhagyott katonai tábor területe a tartomány vallási központja és tartománygyűlésének helyszíne lett. A szentkerület központjában felépült Augustus császár temploma, előtte a provincia főoltára, amelyen évente a tartomány városai küldötteinek jelenlétében áldozatot mutattak be az uralkodó császár üdvére. A közel 9 hektáron fekvő szentkerületnek egyelőre mintegy harmada látható: nagy, ünnepi csarnokok, különböző isteneknek szentelt templomok, szentélyek, az ünnepségekhez csatlakozó lakoma épülete, vendégház a küldöttek lehelyezésére, freskókkal gazdagon díszített reprezentatív helyiségek. Már a szentkerületen kívül épült fel az amphitheatrum, ahol az ünnepségek végén gladiátor- és állatviadalokkal szórakoztatták a küldötteket.

A szentkerület 169-180 között egy szarmata támadásban súlyos károkat szenvedett, amelynek helyreállítása évtizedekig tartott. 202-ben, amikor Septimius Severus császár Pannóniában járt, jelenlétében avatták fel a császár költségén újjáépített Augustus-templomot. A II. századi katasztrófánál súlyosabb volt az a támadás, amely 260-ban érte Gorsiumot. Ekkor az egész szentélykerület romba dőlt és nem is épült többé újjá. A 290-es években Diocletianus császár Herculia néven új várost alapított a romok fölött, amelynek központja az egykori szentkerült területét foglalta el. A romokat új épületekhez és a városfal alapozásához használták fel. A város valószínűleg az ekkor szervezett Valeria provincia székhelye lett, központjában tekintélyes palota, üzletsor, két ókeresztény bazilika, két közfürdő, további középületek, lakóházak emelkedtek. A fallal körülvett városközpont a népvándorlás kor idején is lakott maradt, a magyar honfoglalás idején az útkereszteződésben kis falu állott, amelyet ettől az időtől Fövenynek neveztek. A település a török korig állt fenn. A XVI. század második felében végleg megsemmisült, és a török kiűzése után is puszta maradt: ez tette lehetővé, hogy helyén a Régészeti Park létrejöhessen.

Az 1958 óta folyó ásatások a szentkerület és a hozzá csatlakozó város teljes feltárásáig folynak. A romokat kiterjedt, mediterrán hangulatú park veszi körül, kihelyezett római kőemlékekkel, sírkövekkel, a legszebb leleteket bemutató kiállítással és 1200 főt befogadó, görög-római jellegű színháztérrel, ahol évente, a tavasz szezonnyitáskor – az antik Flora ünnepén, április 28.-május 03. között – ünnepi játékokra, a nyár folyamán a Ludi Romani – Gorsiumi Nyári Játékok alkalmával színházi előadásokra kerül sor.