Királyszobor és állatmúmiák Abüdoszból

Abüdosz (eredeti ókori egyiptomi neve Abdzsu) település Felső-Egyiptomban, Kairótól körülbelül 600 kilométerre délre található a Nílus nyugati partján. Az ókori Egyiptom egyik leghíresebb szent városa volt, temetőit a predinasztikus kortól a római időkig használták.

A város az Ozirisz-kultusz központja lett, a hagyomány szerint ugyanis, amikor Széth darabokra szabdalta Oziriszt, itt temették el a fejét. Mivel Oziriszt a földöntúli ítélet bírájaként tisztelték, a halandók az ő sírja közelében akartak nyugodni. Amennyiben hazai földön választották ki sírhelyüket, haláluk előtt - ha módjukban állt - ellátogattak Abüdoszba Ozirisz sírjához. Abüdoszban évente egyszer misztérium-játékokat adtak elő, Upuaut sakálisten, az "utak megnyitója" vezetésével körmenetben vitték Ozirisz szobrát a templomba.

Mary-Ann Pouls Wegner professzor a leleteket ismertetve elmondta, hogy az igen ritka, fából készült királyszobrok egyike került elő, amely nagy valószínűség szerint Hatsepszut királynőt ábrázolja. Az uralkodónőt nagyon gyakran férfiként ábrázolták, mivel az egyiptomi fáraókat Ámon-Ré, a Napisten fiainak tartották. Ennek a szobornak viszont vékonyabb a dereka, s kecsesebb az arckoponyája, ami feminin vonásokat kölcsönöz a műalkotásnak - olvasható a Torontói Egyetem honlapján.

A szobrot nagy valószínűséggel Ozirisz tiszteletére rendezett körmenetekben vitték végig a szent úton. Az összes rangú és rendű óegyiptomi igyekezett kápolnákat és emlékműveket építeni a szent út körzetében, azonban ezeket az építményeket csak bizonyos távolságban engedték emelni. A most feltárt áldozati kápolna viszont az út közvetlen közelségében épült, nagy valószínűséggel egy magas rangú személyé lehetett, aki valamikor a Kr.e. 1990 és Kr.e. 1650 közötti időszakban élt.

"Az áldozati kápolna bizonyítja, hogy a Középbirodalomban bizonyos személyek módot találtak arra, hogy a felvonulási útvonal közvetlen közelében építkezzenek. Legkevesebb nyolcszáz éven át fennmaradt és fogadta az áldozati ajándékokat" - magyarázta Mary-Ann Pouls Wegner professzor.

A Torontói Egyetem régészei feltártak egy sokkal nagyobb, a Ramesszida-kori (Ramszeszek-korabeli, XIX-XX. dinasztiához tartozó) épületet is Abüdoszban. Ez templom, vagy királyi kápolna lehetett. Sokkal később az épületet újrahasznosították, állatmúmia-lerakatként szolgált. A feltárások során rengeteg csont, a mumifikálás során használt vászonpólya, valamint két macska, három birka és 83 kutyamúmia került elő, utóbbiak között egyaránt voltak kölyökkutyák és felnőtt egyedek. A múmiák vizsgálata rengeteg sérülést mutatott ki, ami arról tanúskodik, hogy a kutyákat egy ideig a helyszínen tartották, mielőtt feláldozták volna a sakálisten tiszteletére.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére