Hatvanöt éve igazolták a vikingek észak-amerikai jelenlétét
Hatvanöt évvel ezelőtt hozták nyilvánosságra azokat a régészeti bizonyítékokat, amelyek tudományosan is igazolták a vikingek észak-amerikai jelenlétét. A kanadai Új-Fundland partjainál feltárt L’Anse aux Meadows-i lelőhely véglegesen bebizonyította, hogy az európai hajósok fél évezreddel Kolumbusz Kristóf előtt elérték a kontinenst.
- Hatvanöt évvel ezelőtt erősítették meg tudományosan a norvég régészek, hogy a skandináv hajósok ötszáz évvel Kolumbusz előtt elérték Észak-Amerikát.
- A kanadai L’Anse aux Meadows területén feltárt település a legújabb kutatások szerint nem állandó kolóniaként, hanem egyfajta tranzitállomásként funkcionált.
- A grönlandi leletek azt mutatják, hogy a vikingek a felfedezést követő évszázadokban is rendszeresen visszatértek az amerikai kontinensre faanyagért.
A kanadai és norvég sajtó 1961 őszén számolt be arról, hogy egy norvég régészházaspár megkérdőjelezhetetlen nyomokat talált a korai európai jelenlétre. Helge Ingstad és felesége, Anne Stine Ingstad az Atlanti-óceánba nyúló félszigeten egy olyan település maradványait azonosította, amely a legendásnak hitt Vinland történetét tudományosan igazolt ténnyé tette.
Helge Ingstad a grönlandi települések ismeretében és a helyi halászok útmutatásai alapján bukkant a fűvel benőtt romokra. A felfedezés hitelesítése azonban Anne Stine Ingstad munkájának volt köszönhető, aki 1961 és 1968 között hét nemzetközi ásatási szezont vezetett. Az ő módszertani alapossága bizonyította be a tudományos közösség számára, hogy a feltárt épületek és tárgyak egyértelműen az 1000 körüli évekből származó skandináv emlékek.
A vikingek nyugati terjeszkedése egy szélesebb demográfiai és gazdasági folyamat része volt. A skandinávok a 9. század elején betelepítették a Feröer-szigeteket, 874-ben megkezdték Izland kolonizációját, majd 980 körül Vörös Erik vezetésével elérték Grönlandot. Miközben a mai Svédország területén élők délkelet felé, Bizánc irányába kereskedtek, a dánok pedig Nyugat-Európát vették célba, a norvég fjordok lakói az ismeretlen nyugati vizekre hajóztak. Orri Vésteinsson, az Izlandi Egyetem professzora a korszak szellemét a modern kori űrkutatáshoz, a Mars kolonizációs terveihez hasonlította. A kutató szerint a tengerészeket nem a könnyebb élet reménye, hanem az ismeretlennel való megküzdés vágya hajtotta.
Az észak-amerikai partok elérése komoly logisztikai kihívást és társadalmi áldozatot jelentett a telepesek számára. A Grönlandról L’Anse aux Meadows-ba tartó út egy teljes nyári hajózási szezont vett igénybe. Egy-egy délebbre irányuló expedíció két-három hajóval és ötven-kilencven emberrel indult útnak, ami legalább kétéves távollétet követelt. Tekintve, hogy a grönlandi skandináv közösség teljes létszáma mintegy kétezer főt tett ki, ezek az utak a leginkább munkaképes fiatal férfilakosság jelentős részét vonták el a napi termelésből.
A korábbi feltételezésekkel ellentétben a legújabb kutatások szerint a feltárt új-fundlandi település nem egy állandó mezőgazdasági kolónia volt. L’Anse aux Meadows sokkal inkább egy tranzitállomásként, telelőhelyként funkcionált, ahol a hajósok elvégezhették a szükséges javításokat, és felkészülhettek a további utazásokra. A délebbre irányuló felfedezőutak tényét egy ott talált dióféle maradványa is bizonyítja. Ez a növény nem őshonos Új-Fundlandon, a legközelebbi előfordulási helye a Szent Lőrinc-öböl környékén található, ami egyértelműsíti, hogy a vikingek mélyebben is behatoltak a kontinens területére.
Ez is érdekelhet
A régészeti adatok cáfolják azt a feltételezést, hogy az amerikai kontinens elérése egyszeri történelmi epizód lett volna. A grönlandi ásatások során feltárt, 13. és 14. századi rétegekből olyan fafajták kerültek elő, amelyek sem az Északi-sarkvidéken, sem Európában nem nőnek, ugyanakkor jellemzőek a kanadai Labrador-félszigetre. Ez arra utal, hogy a grönlandi telepesek még évszázadokkal az első felfedezések után is rendszeresen átkeltek a Davis-szoroson faanyagért. Vésteinsson kiemelte, hogy ez a tevékenység annyira mindennapossá vált, hogy a későbbi sagák már nem is tartották érdemesnek megörökíteni. Az őslakosokkal való kapcsolatot a mindkét fél településein megtalált csereeszközök és hátrahagyott tárgyak bizonyítják.
Az elmúlt hatvanöt év kiterjedt kutatásai ellenére a régészek eddig nem találtak L’Anse aux Meadows-hoz fogható méretű és jelentőségű viking települést Észak-Amerikában. Az izlandi professzor szerint ez nem zárja ki további táborok létezését, csupán a feltárások jelenlegi állását tükrözi. Az 1960-as években azonosított lelőhely így egyelőre egyedülálló mementója maradt annak a korszaknak, amikor a középkori európai hajózás először lépett kapcsolatba az amerikai kontinenssel.
