II. Ramszesz fáraó hatalmas szobortöredékeit tárták fel Egyiptomban

Két monumentális királyszobor, köztük II. Ramszesz fáraó képmásainak maradványait hozták felszínre az egyiptomi Behbeit el-Hagar településen végzett ásatások során. Az Egyiptomi Turisztikai és Régészeti Minisztérium közleménye szerint a leletekre egy helyi lakos bejelentése nyomán figyeltek fel a szakemberek. A feltárás során a kőfaragványok mellett egy hieroglifákkal borított rózsaszín gránittömböt is azonosított a Legfelsőbb Régészeti Tanács szakértői csapata.

A Nílus deltájában fekvő Garbija kormányzóságban egy helyi lakos a saját földjén végzett munkálatok közben bukkant rá egy faragott kőtömbre, majd haladéktalanul értesítette a hatóságokat. A helyszíni szemle hamar megerősítette a lelet ókori eredetét, így a régészek azonnali leletmentő ásatást indítottak a területen.

Seríf Fathi turisztikai és régészeti miniszter méltatta a gazda felelősségteljes hozzáállását, amely lehetővé tette az értékes történelmi örökség megmentését. A szakszerű feltárás eredményeként két nagyméretű uralkodói szobor töredékei, valamint egy feliratos gránitblokk került elő a földből. A kutatók jelenleg is folytatják a vizsgálatokat a lelőhely építészeti fejlődésének megismerése érdekében.

Hesám el-Lejszi, a Legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkára a hivatalos tájékoztatóban elmondta, hogy az első jelentős lelet II. Ramszesz egy 1,6 méter magas szoborfeje. Az alkotáson a fáraó az úgynevezett kettős koronát viseli, amely Felső- és Alsó-Egyiptom egyesítését szimbolizálja a fáraókori ikonográfiában. A szakemberek megtalálták a szobor hátoldali támasztópillérének felső részét is, amelyen az uralkodó Hórusz-neve olvasható. A robusztus fejméret alapján a kutatók úgy becsülik, hogy a faragvány eredeti magassága a talapzattal együtt a 8,5 métert is elérhette. Ez az arány jól mutatja a korszak monumentális királyi reprezentációjának méreteit.

A második szobortöredék egy 2,4 méter hosszú, szintén II. Ramszesznek tulajdonított alkotás nagyobbik része, amelyről hiányoznak a lábak és a talapzat. Az uralkodót ezen a kőtömbön a hagyományos nemesz-fejkendőben ábrázolták, amelynek bár hiányzik a legfelső pereme, a jó állapotban megmaradt arcvonások egyértelmű hasonlóságot mutatnak az első szoborral. A szakemberek a második műalkotástól nagyjából egy méterre északra találták meg az 1,3 méter hosszú rózsaszín gránitblokkot. Ezen a kődarabon fennmaradt hieroglifák II. Ramszesz hivatalos címeit rögzítik, köztük a Felső- és Alsó-Egyiptom királya, valamint a Ré fia megnevezéseket. Ezek a titulusok az ókori egyiptomi államvallás és a királyi hatalom központi elemeire utalnak.

A Kr. e. 13. században uralkodó II. Ramszesz az ókori Egyiptom egyik legismertebb és legtovább hatalmon lévő fáraója volt, aki a 19. dinasztia legjelentősebb alakjaként vonult be a történelembe. Uralma alatt a birodalom kiterjedt építkezésekbe kezdett, amelyek során templomok, paloták és gigantikus szobrok sokasága készült el szerte az országban Núbiától egészen a Földközi-tenger partvidékéig. A hatalmas méretű képmások elsődleges célja az uralkodói hatalom és az isteni legitimáció vizuális kinyilatkoztatása volt a birodalom lakói számára. Az építészeti alkotásokkal a fáraó nemcsak a saját dicsőségét hirdette, hanem az egyiptomi panteon isteneivel való szoros kapcsolatát is megerősítette a társadalom felé.

A feltárás helyszíne, Behbeit el-Hagar már az ókorban is kiemelkedő vallási és adminisztratív központként funkcionált a Nílus deltavidékén. A település elsősorban az Ízisz istennő tiszteletére emelt hatalmas szentélykomplexumáról ismert, amelynek bővítése a későkorban vett igazán nagy lendületet. A területen található faragott kőtömbök és építészeti elemek az évszázadok során a régészek számára folyamatosan új adatokat szolgáltatnak a deltai kultuszközpontok működéséről.

A most előkerült leletek tovább árnyalják a térség Újbirodalom kori szerepét, egyúttal bizonyítják, hogy az egyiptomi államvezetés építészeti tevékenysége ezen a településen is komoly erőforrásokat mozgósított.