Nem tudni, miért épült egy hatalmas ókori csarnok a pakisztáni Takszilában

2026. október 15.-Múlt-kor

Egy csaknem száz méter hosszú és ötven méter széles ókori építményt tártak fel Pakisztánban, az ősi Takszila térségében fekvő Dzsandialnál. A velencei Ca’ Foscari Egyetem kutatócsoportjának keddi bejelentése szerint az augusztusban indult ásatások során egy olyan monumentális komplexum maradványai kerültek elő, amelynek funkciója egyelőre ismeretlen.

Összefoglaló
  • Egy csaknem száz méter hosszú ókori épületegyüttest fedeztek fel Pakisztánban a velencei Ca’ Foscari Egyetem régészei.
  • A Szirkap ókori erőd falain kívül fekvő, ismeretlen funkciójú építményt a 19. század óta nem vizsgálták szisztematikusan.
  • A feltárás új adatokat szolgáltat a történelmi Gandhára régión áthaladó ókori kereskedelmi és kulturális útvonalak hálózatáról.

A Dzsandial D néven azonosított épületegyüttes a Szirkap nevű ókori erődített város falain kívül helyezkedik el, közvetlenül a híres ión oszlopos dzsandiali templommal szemben. A területet elsőként Alexander Cunningham brit régész írta le 1864-ben, azonban a komplexum mostanáig nem képezte szisztematikus tudományos vizsgálat tárgyát. A 2026 augusztusának közepén indult feltárások egy rendkívül masszív, helyenként több mint egy méter magasan megmaradt falakkal rendelkező struktúrát hoztak a felszínre.

A Luca Maria Olivieri professzor és Elisa Iori kutató által vezetett olasz misszió jelenleg is vizsgálja a grandiózus építmény eredeti rendeltetését. A szakemberek feltételezése szerint egy jelentős középület vagy egy vallási központ maradványairól lehet szó.

A komplexum pontos kormeghatározása, valamint a környező régészeti emlékekhez fűződő viszonyának tisztázása további ásatásokat igényel. A lelet kiemelkedő jelentőségét a méretei mellett az elhelyezkedése adja, mivel közvetlenül azon az ókori útvonalon fekszik, amely Szirkap északi kapujától a történelmi Gandhára régió központja felé vezetett.

Takszila az ókori Ázsia egyik legfontosabb kulturális és kereskedelmi csomópontja volt, amely a selyemút egyik ágán feküdt. A terület a Kr. e. 6. századtól kezdve az Akhaimenida Birodalom, majd Nagy Sándor hódításait követően a hellenisztikus világ része lett. Szirkap városát a Kr. e. 2. században alapították az indo-görög uralkodók, a település szabályos, rácsszerkezetes utcahálózata a görög várostervezési hagyományokat tükrözi. A most feltárt dzsandiali épületegyüttes kora és építészeti jellege ehhez a több évszázados, a görög, a perzsa és az indiai kultúrákat ötvöző történelmi réteghez kapcsolódhat.

Az UNESCO világörökségi listáján is szereplő takszilai régészeti övezet a modern urbanizáció miatt fokozott veszélynek van kitéve. Az olasz kutatók a bejelentésben hangsúlyozták, az új felfedezés is bizonyítja, hogy a régió régészeti potenciálja még mindig jelentős, ugyanakkor a leletek megóvása egyre sürgetőbb feladat. A Dzsandial D komplexummal szemben található Kacsakot nevű, döngölt földből készült ókori erődítményrészlet szintén azonnali állagmegóvásra szorul a városiasodás térnyerése miatt.

A mostani ásatás a Khyber PATH elnevezésű nemzetközi projekt része, amely egy éve zajlik a pakisztáni Haibar-Pahtunhva tartomány nyolc különböző régészeti helyszínén. Az Olasz Fejlesztési Együttműködési Ügynökség által finanszírozott program a velencei egyetem és a tartományi régészeti igazgatóság közös munkája.

A projekt keretében a kutatók nemcsak a takszilai Szirszuh erődítményeinek feltárásán dolgoznak, hanem a Szvát-völgyben fekvő, szintén jelentős történelmi múlttal rendelkező Barikot területén is folytatnak ásatási és örökségvédelmi munkálatokat.