A kitelepítettek emléknapját akarja a német kormány

A CDU/CSU-FDP vezette Bundestag elé terjesztett törvényjavaslat komoly ellenkezéseket váltott ki történészberkekben. A korábbi próbálkozások mindannyiszor megfeneklettek, az aktuális előterjesztőre országon belüli és határon túli kritikák özöne zúdult, mivel sokan annak a képnek a realizálást látták, mintha a németek a második világháború áldozatai lettek volna.

A németországi parlamenti ellenzék akciójához hatvannyolc neves történész csatlakozott, akik nyílt levelükben azt írták, hogy a megemlékezés „inkorrekt történelmi és politikai jelzés lenne”. A levélírók külön kihangsúlyozzák, hogy a tervezet a Német Kitelepítettek Okiratának emlékét idézné fel, amelyet 1950-ben kelet-európai német kitelepítettek fogalmaztak meg és írtak alá. Az okirat lemond a „bosszúról és a megtorlásról”, s ígéretet tesz a háború utáni Németország és Európa újjáépítésében való részvételre.

Az okirat azonban inkább hiányosságai miatt ismert. „Nincs benne utalás a háború okaira, a nemzetiszocialisták által elkövetett bűnökre, a zsidók, lengyelek, romák, a szovjet hadifoglyok és más népcsoportok legyilkolására” – olvasható a levélben, amely így folytatódik: „Ehelyett a kitelepítettek inkább magukat állítják be úgy, mint a ’legtöbbet szenvedett népcsoport’ (…) ez a történelem groteszk eltorzítása”. Heinrich August Winkler, a Humboldt Egyetem történésze szerint az emléknap előterjesztői híján vannak mindenfajta tapintatosságnak. „Csak azt tudom elképzelni, hogy nem olvasták az okiratot, vagy legalábbis nem megfelelő érzékenységgel tették azt” – mondta el Winkler.

A második világháború végén mintegy tízmillió német volt kénytelen elköltözni Lengyelországból, Csehszlovákiából, Magyarországról és egyéb kelet-európai térségből. A Kitelepítettek Szövetségének azon tervét, hogy Berlinben egy emlékközpont kerüljön felállításra, régóta támadják Németországban és külföldön, legfőképpen Lengyelországban.

A politikai vihart kavaró törvénytervezet híre hamar elérte Lengyelországot, amely magas állmi szinten fejezte ki nemtetszését. A Német Kitelepítettek Okiratának szerzői ugyanis „nem veszik figyelembe a második világháborús kontextust”, a dokumentum pedig „nem segíti elő a német-lengyel megbékélés ügyét” – nyilatkozta a múlt héten Lengyelország külügyminisztere, Radosław Sikorski.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2015

• Az amerikai elnökök rettegett ellensége: a "húszéves átok"
• Különös kapcsolatban állt az égiekkel "Erdély Gödöllője"
• „A halál oka ismeretlen” - rejtélyes halálesetek a szocializmus évtizedeiből
• Aki egy ültő helyében száz kisfröccsöt is megivott
• Különös halálesetek a tudomány és a művészet világából
• Férfiaktok és romantikus novellák - hét diktátor furcsa hobbival
• Mit keresett Buffalo Bill Magyarországon?
• Ami kenterbe veri a Trónok harcát: Árpád-házi rémhistóriák
• Az athéni, akinek a fejére esett egy teknős