Kitelepített szudétanémetek találkoztak Csehországban

A müncheni lap beszámolója szerint a szombaton kezdődött négynapos rendezvényt az úgynevezett Ackermann-közösség szervezte. Az 1946-ban alapított katolikus irányultságú szervezet ötszáz tagja vett részt a Plzenben rendezett találkozón. A plzeni egyházmegye püspöke, Frantisek Radkovsky meghívására érkeztek a nyugat-csehországi városba.

A volt Csehszlovákiából mintegy hárommillió németet telepítettek ki a világháború végén. Többségük Bajorországban talált új otthont. Szervezeteik, az úgynevezett szudétanémet bajtársi szövetségek követelik Eduárd Benes akkori csehszlovák elnök vonatkozó rendeleteinek eltörlését, amelyek alapján a német - és a magyar - kisebbség tagjait megfosztották jogaiktól, vagyonuktól, és kiűzték őket hazájukból. A véres üldöztetés során több tízezer német halt meg.

A Benes-dekrétumok miatt nem mindig feszültségmentes a német-, illetve bajor-cseh viszony. A kedden véget érő találkozó azonban - a szudétanémet szervezetek politikai fősodrától eltérően - a bizalom és a kapcsolatok helyreállításának irányába tett lépésként értékelhető. Legalábbis ezt emelték ki a párbeszéd és a megbékélés fontosságát hangsúlyozó Ackermann-közösség vezetői és a vendéglátók.

A rendezvényen megjelent Günther Beckstein volt bajor miniszterelnök, aki arra szólította fel az egybegyűlt németeket, hogy tanuljanak csehül. Ott volt a Prágából kitelepített német családból származó Karel Schwarzenberg volt cseh külügyminiszter is, aki kifejtette, hogy "a cseh-német kapcsolatok évszázadok óta most a legjobbak". Schwarzenberg elmondta: az év első hat hónapjában, a cseh uniós elnökség idején a prágai kormány Berlintől kapta a legtöbb segítséget. A huszonhat uniós tagállam közül Németországgal volt a legeredményesebb az együttműködés - számolt be a Süddeutsche Zeitung.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai