A tudomány géniuszai az MTA könyvtárában

A MTAK közleménye szerint Kőrösi Csoma Sándor hagyatéka az első életrajzírónak, Duka Tivadarnak köszönhetően került 1885 elején a Magyar Tudományos Akadémia birtokába. "Csoma tibeti nyelvű könyvtára képezi az alapját annak a napjainkban is gyarapodó gyűjteménynek, amely Duka Tivadar és mások gyűjtéséből egyedülálló tárháza a Csomára vonatkozó, illetve a tőle származó dokumentumoknak" - emeli ki a közlemény.

A kicsiny, mindössze 36 könyvből álló Csoma-könyvtár darabjai között találhatók az úgynevezett Alexander-könyvek, amelyeket Kőrösi Csoma Sándor kérésére, részben kérdés-felelet formában írtak tibeti mesterei 1824 körül. Egyszerre jelképezik ezek a tibeti irodalomban is egyedülálló művek Csoma tibeti tanulmányainak, az általa alapított új diszciplínának, a tibetisztikának, s tágabb értelemben a buddhológiának, a buddhizmus kutatásának európai kezdeteit. A négy Alexander-könyv közül kettő kerül a kiállításon bemutatásra, ezek a tibeti műveltség egy-egy tudományterületének, a gyógyászatnak és a verstannak az alapjait összegzik.

Csoma tibeti könyvtárának nagyobbik részét azok a könyvek alkotják, amelyek szintén tibeti tanulmányútjai során, 1823 és 1830 között, vásárlás vagy ajándékozás révén kerültek a birtokába. A tárlaton a tibeti buddhizmus történetét elbeszélő krónikából és a történeti Buddha életét ismertető könyvből láthatók részletek. "Külön tárlóban kapnak helyet Csoma fő művei, a Kalkuttában megjelent tibeti-angol szótár és tibeti nyelvtan. Kőrösi Csoma Sándor eredeti levelei, életére és munkásságára vonatkozó cikkek, újságkivágatok és fényképek, hivatalos leiratok teszik teljessé a Világemlékezet részévé vált gyűjtemény bemutatását" - olvasható a MTAK közleményében.

Bolyai János 1830-31-ben öntötte végleges formába geometriai rendszerét, melyet Appendixként ismer a világ. Műve, melynek rövid magyar címe: A tér tudománya, Bolyai Farkas hatalmas összefoglaló matematikai munkája, a Tentamen első kötetének függelékeként, appendixeként jelent meg 1832-ben. Bolyai János azonban saját költségén már 1831 tavaszán kinyomtattatott néhány példányt. Ezek egyike a szerző saját munkapéldánya volt, erre utalnak az oldalakon a sajátkezű ceruzás javításai és jegyzetei. Ezt a kötetet 2009-ben a világemlékezet részévé nyilvánították.

A kötet köré összeállított kiállítás az MTA Könyvtára Bolyai-gyűjteményének féltett darabjai közül mutat be néhány, a matematikus életére vonatkozó, dokumentumot, például kapitányi kinevezési okmányát, Habsburg János főherceg, a mérnökkar főnökének aláírásával. Megtekinthető a kiállításon a Bolyai János magányos életének lezárultát tudató levél, melyet szolgálója, Szőts Júlia írt jelentve gazdája elhunytát. Bolyai János korszakalkotó művét - első francia nyelvű kiadása óta - számos nyelvre lefordították. E fordításokból is bemutat egy csokorra valót a kiállítás.

A kiállítás 2009. november 5-20 között, hétfőtől péntekig naponta 10 és 20 óra között látogathat ó az MTA könyvtárában (1051 Budapest, Arany János u. 1.)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből