Róma szimbólumán vitáznak a régészek
2008. július 11. 13:25
Nem az etruszk időkből, hanem a középkorból származik Róma jelképe, az anyafarkas híres bronzszobra - jelentették az ügyet szenzációként az olasz restaurátorok.
Korábban
A városalapító ikreket, Romulust és Remust megmentő anyafarkas szobrát, amelyet ma a római Capitolium múzeuma őriz, IV. Sixtus pápa ajándékozta az intézménynek 1471-ben. Egészen egy 2006-os vizsgálatig azt tartották róla, hogy a farkasalak az i.e. 5. századból származik és az ikrek figuráit a 16. század elején adták hozzá.
Anna Maria Carruba restaurátor azonban most mintegy újdonságként azzal állt elő, hogy munkája során alaposan tanulmányozta a szobrot és egyre inkább megbizonyosodott arról, hogy a farkas is legfeljebb a kora középkor, a 7.-8. század műve. Szerinte erre utaltak bizonyos szennyeződések, valamint a bronz megmunkálásának technikája.
Egyelőre több tudós is kétségeit hangoztatja Carruba állításaival szemben. Alessandro Naso etruszkszakértő szerint a restaurátornak csak "közvetett bizonyítékok vannak a kezében". Nicoletta Pagliardi régész elismerte ugyan, hogy az anyafarkas eredete bizonytalan, de szerinte a szobrot az évszázadok során többször "megmunkálták", így kerülhettek bele későbbi anyagok. Parisi Pericce még azzal is érvelt, hogy a középkorban Róma jelképe egy oroszlán volt, ezért semmi nem indokolta, hogy azokban az időkben alkossák meg.
Mielőtt még megszülettek, Romulus és Remus nagyapja, Numitor és annak fivére, Amulius apjuk halála után megszerezték Alba Longa trónját. Numitor az elsőszülött jogán uralkodott, Amulius pedig a kincseket kapta meg, köztük azt az aranyat, amit Aeneas Trójából hozott. Mivel Amuliusé volt a vagyon, hatalma is erősebb volt, és letaszította Numitort a trónról. Viszont tartott attól, hogy Numitor lánya, Rhea Silvia gyermeket szülhet, ezért arra kényszerítette, hogy Vesta-szűz legyen. Ám egy éjjel Mars, a háború istene eljött Rheához Vesta templomában. A lány nagyon szép és erős fiúikreket szült, akiket később Romulusnak és Remusnak neveztek el. Amulius dühében börtönbe záratta Rheát, az ikreket pedig sorsukra akarta hagyni. Szolgája felajánlotta, hogy megöli a két csecsemőt. A két gyermeket egy kosárba tette és a Tiberis partján hagyta. A folyó megáradt, és elsodorta a kosarat. Az ikreket Tiberinus, a folyók istene mentette meg, és a Palatinus-dombon tette le kosarukat. Itt a két gyermeket egy nőstény farkas (latinul: lupa; így hívták a prostituáltakat is, ezért vannak, akik szerint ez arra utal, hogy egy asszony nevelte őket) nevelte egy fügefa alatt, és egy harkály táplálta őket; ezek Mars isten szent állatai. Romulust és Remust később Faustulus, Amulius egyik juhásza találta meg, és hazavitte őket. Faustulus és felesége, Acca Larentia sajátjukként nevelte az ikreket. A történet folytatása |
Akár igaz, akár nem, Romulus és Remus egyfolytában a hírek középpontjában áll: állítólagos barlangjuk nemrég Augustus császár palotájának helyreállításai munkálatai során került elő a római Palatinus-dombon, amely az ókorban a hatalom helyszíne volt, ma pedig törékeny ókori paloták és templomok otthona. A felfedezés újra gondolkodásra késztette a tudósokat, hogy a régészet mennyiben szolgáltathat bizonyítékot a mitológiára. Adriano La Regina ebben is szkeptikus: szerinte a megtalált barlang egyáltalán nem a lupercale. Az ókori források ugyanis szerinte egészen mást sugallnak.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Németország
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól
- Idomítási módszerei is forradalmiak voltak a modern állatkert megálmodójának
- Az űrkutatás alapjait is lerakta „Rakétás Fritz”
- Lassan lendült mozgásba az amerikai hadigépezet az első világháborúban
- Két ládányi szerzeményét égette el a fiatal Brahms
- Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
- Túlságosan óvatosnak ítélte meg Bismarck politikáját II. Vilmos
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig
- Egy alagúton szöktek meg a brit pilóták a fogolytáborból
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 2024.04.23.