Történelem a fantázia birodalmában

Alternatív történetírás más médiumokban

1953-ban az NBC rádió "Sorscsapás" (Stroke of Fate) című műsorának minden epizódjában más és más divergáló pontot határoztak meg, és az eredményeket történészek kommentálták. A témák között szerepelt az amerikai polgárháború, a betegségéből felépülő Nagy Sándor, James Wolfe alternatív története, a Julius Caesar elleni merénylet elmaradása, Aaron Burr győzelme Thomas Jefferson felett az elnökválasztáson. Minden epizódot megőriztek.

Sok film készült az alternatív történelem témakörében. A legnevezetesebb Kevin Brownlow "Itt is megtörtént" (It Happened Here, 1966) című alkotása a nácik által megszállt Angliáról. Ilyen film még A Harmadik Birodalom (Fatherland - 1994), amely a hatvanas években játszódik a világháborút megnyerő németek által megszállt Angliában; 2009 - A végzetes merénylet (2009 Lost Memories 2002), korai film, amely abból indul ki, hogy Hirobumi Ito, japán helytartó 1909-ben nem lett merénylet áldozata; Timequest (2002), amelyben egy időutazó megakadályozza a John F. Kennedy elleni merényletet, ami megváltoztatja az azt követő történelmet; CSA-Az amerikai szövetséges államok (C.S.A.: The Confederate States of America - 2004), amely egy angol dokumentumfilm formájában meséli el a déliek győzelmét a polgárháborúban.

Az alternatív univerzumokat megjelenítő filmek főleg az egyénre koncentrálnak, nem pedig történelmi eseményekre. Például: Frank Capra filmje: Az élet csodaszép (It's a Wonderful Life), vagy a Vissza a jövőbe sorozat, Blind Chance, A nő kétszer (Sliding Doors), A lé meg a Lola (Run Lola Run), Me Myself I, Pillangó-hatás (The Butterfly Effect) és a Frequency.

Számos tévésorozat készült ebben a témában. A "Sliders" sci-fi sorozat alternatív történeteket mutatott be a tudomány ihlette multiverzumban. Az epizódokban ábrátolt alternatív Amerika mindegyike igen kellemetlen hely, bár ez nem mindig látszik első pillantásra. A "Zipang" című japán sorozatban a japán haditengerészet modern Aegis-osztályú rombolója visszakerül 1942-be, a Midway-i csata idejébe. A fejlett technológiával rendelkező hajó és legénysége megváltoztatja a második világháború menetét, és egy alternatív idősíkot hoz létre. A japán Aramaki Josio "Sötétkék flotta" és "A felkelő Nap flottája" című regényeinek tévéfeldolgozásában is felbukkan egy alternatív japán haditengerészeti flotta, és Jamamoto tengernagy 1943-ban életben marad, így a japánoknak sikerül egy erős flottát felépíteni, amely egészen az Atlanti-óceánig eljut.

A videójátékok is szívesen alkalmaznak alternatív történeteket. A leghíresebb ilyen jellegű játék a Command & Conquer: Red Alert. A divergáló pont: Albert Einstein visszamegy az időben, hogy megakadályozza a második világháború kitörését, 1925-ben Adolf Hitlert egyszerűen kitörli az időből. A küldetés sikerrel jár, de az eredmény megerősíti Sztálint és a Szovjetuniót, mivel nincs megfelelő ellenség, amely sakkban tarthatná a kommunista birodalmat. A Szovjetunió háborút indít Európa elfoglalására, és végül a harmadik világháborúban, amely az 1970-es években robban ki, lerohanja az Egyesült Államokat.

A "Crimson Skies" kitűnő példa arra, milyen sokféleképpen lehet felhasználni az alternatív történelmet. A történet az 1930-as években játszódik az Egyesült Államokban, ahol az ország az első világháború, az alkoholtilalom és a nagy világgazdasági válság következtében viszálykodó államokra szakad. A közutak és a vasutak megsemmisültek, ezért a kereskedelem az égen folyik. Légikalózok és ellenséges országok fenyegetik a repülőszázadok által kísért hatalmas áruszállító zeppelineket. Ez a világ társasjátékban, számítógépes és Xbox-játékban, képregényekben és novellákban is megjelenik.

A 2008 februárjában megjelent "Fordulópont: a szabadság elvesztése" (Turning Point: Fall of Liberty) című játékban Winston Churchill 1931-ben meghal, Észak-Afrika a nácik kezére kerül, a tengelyhatalmak megnyerik a második világháborút, és elfoglalják az Egyesült Államokat.

A Freedom Fighters nevű játék a Vörös hajnal (Red Dawn) filmhez és a Red Alert 2-höz hasonló helyzetet mutat be. A második világháborúban a Szovjetuniónak sikerül elsőként atombombát készítenie, amelyet rögtön fel is használnak Berlin ellen. Az Oroszország javára billenő hatalom és erő megváltoztatja a történelmet; A játék elején található összefoglalásból kiderül, hogy a kommunista birodalom 1953-ban teljesen átveszi a hatalmat Európa felett, a kubai rakétaválság másképp végződik, a szovjet befolyás nő Dél-Amerikában és Mexikóban. A játék az Egyesült Államok elfoglalása és a New Yorki ellenállási harc kibontakozása körül forog.

A 2007-es "World in Conflict" necű videójáték 1989-ben játszódik. A Szovjetunió az összeomlás szélén áll. A divergáló pont több hónappal korábban van, amikor a Varsói Szerződés országai kétségbeesettt támadást indítanak Nyugat-Európa ellen. A játék kezdetén szovjet inváziós haderő landol Seattle-ben kihasználva, hogy a hadsereg nagy része Európában harcol. A játék három részből áll: az első középpontjában a Seattle-ből való visszavonulás áll a Teller erőd és a Cascade-hegyek felé; a második a szovjet támadást lehetővé tevő európai harcokról szól, a harmadik Seattle visszafoglalását ábrázolja egy kínai flotta megérkezése előtt, és a hadsereg atombomba felrobbantását követeli az elnöktől a megszállók elpusztítása érdekében.

A sorozat jövő heti részében arra a kérdésre keresünk választ, hogy a történészek melyik alternatív történelmet kedvelik a leginkább, és a szakmán belül mik a legnépszerűbb "Mi lett volna, ha..." történetek.

1. Az alternatív történetírás korlátai
2. Alternatív történetírás a kortárs fantasy-irodalomban
3. Alternatív történetírás más médiumokban