Amikor a történelem csak díszlet
2008. január 4.-Múlt-kor
Történelmi filmeket ismertető sorozatunk harmadik felvonásában olyan művek közül válogattunk, amelyek csupán háttérként használják fel a történelem viharait.
Színes alapanyag csupán
Vágy és vezeklés (2007)
A történet: Ian McEwan regényének adaptációjában a kertész fia beleszeret munkaadója lányába, ám annak húga félreért egy szökőkútbeli mártózást, és féltékenységével mindenki életét tönkreteszi. A feloldozás a film végén csak költői formában érkezik meg.
Miért szeretjük: Az alkotás hangulata utolérhetetlen, a rendezés, a színészek és az operatőr munkája pedig az idei Oscar-szezon egyik leginkább esélyes mozgóképévé varázsolta az irodalmi alapanyagot.
A Da Vinci-kód (2006)
A történet: Nincs olyan ember a földön, aki ne ismerné az ezredforduló összeesküvés-elméletét: Jézus viszonyát Mária Magdolnával, és az abból született örököst, akinek utódai még ma is élnek.
Miért szeretjük: Hozzáállás kérdése, tisztes iparosmunka vagy halvány adaptáció. Mindenesetre a kódokat digitális effektek hangsúlyozzák, hogy még a töriből gyengébb osztályzatokat szerző nézők is megértsék a mondandót.
The Man from Earth (2007)
A történet: Búcsúra készül a baráti társaság: egyikük utazása előtt azzal sokkolja egyetemi kollégáit, hogy ő valójában cro-magnoni ősember, aki kétezer évvel ezelőtt forradalmi dolgokkal kísérletezett. A szkepszist hirtelen hit, majd kiábrándulás követi.
Miért szeretjük: A film nem a hollywoodi óriásprodukciók eszköztárával hódít, a párbeszédekre épülő sztori mégis lenyűgöz és hamar magával sodor. Csak remélni tudjuk, hogy egy magyar forgalmazó lehetőséget lát majd a tavalyi év egyik legjobb független filmjének behozatalában.
Impressziók és benyomások
Tökéletes trükk (2006)
A történet: Egy tragikus haláleset után őrült versengés kezdődik két tehetséges illuzionista között, akik mindketten a tökéletes trükköt szeretnék megtalálni. Ez végül mindkettejüknek sikerül, a kérdés már csak az, kinek mekkora árat kell fizetni érte.
Miért szeretjük: Nolan filmjében a történelem csak háttér, nem tulajdonítunk neki fontosságot, de szerves részét képezi az eseményeknek.
Amerikai gengszter (2007)
A történet: Egy manhattani nyomozó szembekerül a helyi alvilág drogbárójával, aki alacsony áraival és új kábítószer terjesztési módszereivel emelkedett fel. A hasonló alkotásokban megszokott módon a rendőrök is korruptak, így a férfinak egyedül kell leszámolni nemezisével.
Miért szeretjük: Scott jelen esetben eltalálta a megfelelő hangulatot, ám akit nem győzött meg, biztos lehet abban, hogy egy-két éven belül érkezik a direktor saját, akár egy órával is hosszabb verziója.
Taxidermia (2005)
A történet: Három történet, három kor, három férfi. Nagyapa, apa, fiú. Egy tisztiszolga, egy élsportoló és egy preparátor mester. A Parti Nagy Lajos novellái alapján készített családtörténet olyan 20. századi valóságot vetít elénk, amely Szabó István napfényes világától igencsak eltér.
Miért szeretjük: Nehéz lenne azt állítani, hogy a film szerethető, viszont az erőteljes képek felejthetetlenül beleégnek a nézőbe.
Polgárháború és szagorgia
Hideghegy (2003)
A történet: Egy katonának sorozott fiú az édenkertből a földi pokolba csöppen, ám a vérszivattyú borzalmai helyett inkább a családot választaná, és hazaszökik szerelméhez. Ez persze nem olyan könnyű, mint korábban gondolta.
Miért szeretjük: A még lerongyolódva is kisminkelt Nicole Kidmant Jude Law szeretné viszontlátni, a filmet a magyar nézők számára Az angol beteg miatt kedves, és már történelmi gyakorlatot szerzett Anthony Minghella rendezte. Pluszpont, hogy mindezt a Kárpátokban forgatták.
A jó, a rossz és a csúf (1966)
A történet: Három kétes alak egy elásott aranyszállítmány nyomába ered, a szálak bogozgatása közben pedig végigjárhatjuk az amerikai polgárháború színtereit a hadifogolytábortól egészen a csatatérig és a kihalt, deszkafejlécektől hemzsegő temetőig.
Miért szeretjük: Szinte minden percéért; örök klasszikus; film- és történelemrajongóknak kötelező alkotás.
Parfüm (2006)
A történet: A világ legismertebb kultrendezője, Stanley Kubrick egyik megvalósulatlan álma végül egy német direktor segítségével került a filmvászonra. Bár Kubrick a regényt a szagok érzékeltetésének lehetetlensége miatt megfilmesíthetetlennek tartotta, ebben az esetben a technikai korlátokat feszegetik.
Miért szeretjük: A különös gyilkosságok, és a tökéletes illat készítése a furcsa és egyáltalán nem szerethető főszereplővel együtt emlékezetes filmélmény.
