Történészek a meg nem történt múlt nyomában
2007. január 30. 14:00
Mi lett volna, ha... a spanyol armada partra száll Angliában, ha Napóleon legyőzi Oroszországot, ha Ferenc Ferdinánd túléli a szarajevói merényletet, ha Japán nem támadja meg Pearl Harbort?
Korábban
A spanyol armada győzelmétől egészen Al Gore elnökségéig húzódik az a hosszú ív, amelynek mentén ismert történészek próbálják megfejteni, hogy mi történhetett volna másként egy adott történelmi szituációban. A szerzők állítása viszonylag egyszerű: elég egy aprócska dolgot megváltozatni, és rögtön érvényesül a dominó-hatás. A véletlenszerű események azonban egy ponton általában visszakanyarodnak a mához - hiszen a szakértők által így válik igazolhatóvá ez a furcsa, kronofaktualitásnak nevezett tudományág. Ha ugyanis ettől elszakadnának, az már a science fiction és a fantázia földje lenne, ahol a történésznek már nincs sok feladata.
A könyvben található tanulmányok kettős szerkezetűek: egy részük okokat és következményeket boncolgat, míg az igazán érdekesek megtörtént eseményekként vezetik le a fikciókat, amik tökéletesen hihetőnek tűnnek. Így senki nem lepődik meg azon, hogy a spanyol flotta győzelme milyen konklúzióra vezet, és hogy a Lenin ellen végrehajtott merénylet milyen mélységben változtatja meg a 20. század történetét. A kötetből megtudhatjuk, hogy a kérdés kutatóit a leginkább a második világháború foglalkoztatja, amikor a legfontosabb események véletlenszerűen dőltek el, így például ha Sztálin 1941 decemberében felszállt volna egy keletre tartó vonatra, akkor más irányba haladtak volna az események.
A könyv szórakoztató olvasmány, egyfajta játékos gondolatébresztés, amelynek azonban nem szabad feledtetnie a tényt, hogy a történelem a megtörtént eseményekkel foglalkozó tudomány. Aki tehát szeretné megőrizni komolyságát, az nem fordul a történészekhez a "mi lett volna, ha.." kérdéssel, hiszen erre a legkevésbé ők képesek válaszolni.
Roberts, Andrew: Mi lett volna, ha...? Fejezetek a meg nem történt világtörténelemből. Ford.: Bart István. Corvina Kiadó, Bp., 2006. 181 o.
Ára: 3200 Ft.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap