Történelem a fantázia birodalmában

Alternatív történetírás a kortárs fantasy-irodalomban

A fantasy- és tudományos fantasy-könyvek jó része a miénkhez hasonló világban játszódik, ami azonban némi varázslattal van fűszerezve. Mivel a varázslat miatt más természeti törvények uralkodnak, nagyon nehéz hihető divergáló pontot találni: a divergencia hatásai az egész emberi történelmet és az élet egész evolúcióját végigkísérik (kivéve, ha földönkívüliek, idő-tér elhajlás stb. okozta hirtelen változás következik be). Erre példa Poul Anderson "Oroszlánszív" (Three Hearts and Three Lions) című regénye, amelyben a franciaországi rész történelem, a tündérnép pedig valóságos és hatalmas.

Egy másik hasonlóan európai történet, amelyben a szerző divergáló pontot határoz meg, Randall Garrett "Lord Darcy" sorozata, ahol egy szerzetes a tudomány helyett varázslatot alkalmaz, így a szívbetegségek gyógyítására használt gyűszűt babonának tartja. Susanna Clarke Hollókirály című regénye egy alternatív Angliában játszódik, ahol 300 évig létezett egy mágiára épülő és egy hollókirály által irányított királyság. Patricia Wrede Regency-történeteiben Nagy-Britannia társadalmának élén varázslók állnak, Poul Anderson "Tomboló vihar" (A Midsummer Tempest) című könyve Cromwell és I. Károly idejében játszódik, ahol William Shakespeare-re nagy történészként emlékeznek.

Orson Scott Card "Teremtő Alvin-ciklusa" (Joseph Smith, az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza alapítójának élete) egy alternatív Amerikában játszódik, a 19. század elején. A divergáló pont ezen időszak előtt történt: Oliver Cromwell Észak-Amerikába száműzte azokat, akik látszólag természetfeletti mutatványokra voltak képesek. Az amerikai telepesek teljesen normálisnak tekintették ezt az adományt, és a mindennapi életük részévé tették.

A kontinens politikai képe jelentős változásokon esett át: egy része Angliával szövetkezett, egy másik részt pedig száműzött lovagok kormányozták. A történelmi figurák teljesen más színben tűnnek fel: Ben Franklint a kontinens legjobb, természetfeletti képességekkel megáldott embereként tisztelik, George Washingtont az angol hadsereg kivégezte, és Tom Jefferson a telepesek és az angolok közötti kompromisszum értelmében létrehozott  "Apallachee" első elnöke.

Keith Roberts "Pavane" című írása egy technológiailag fejletlen Angliában játszódik, miután a spanyol Armada megölte I. Erzsébetet, és elfoglalta az országot. A tündérek mindvégig jelen vannak, csak éppen egy titkos történetben. Melissa Scott és Lisa A. Barnett "Armor of Light" című művében a könyvben szereplő varázslatot ténylegesen gyakorolták a reneszánsz idején. A varázslat titkos története teszi az írást alternatív történetté, amelyben divergáló pont is van: Sir Philip Sidney túléli a zutpheni csatát, és nem sokkal ezután megmenti Christopher Marlowe életét.

A fantasy-könyvekben gyakran fordulnak elő olyan világok, ahol a működő varázslatok következményei nem zavarják meg annyira a történelmet, hogy azok alternatív történetekké váljanak. Sok homályos alternatív/titkos történet a reneszánsz idején vagy a reneszánsz előtt játszódik, és a világtól való "visszavonulást" tartalmaz, ami magyarázatot ad az ilyen jelenségek mostani hiányára.

Ha a világtörténelem mágikus változata a mai korba helyeződik, akkor még világosabbá válik az alternatív történetírás és a kortárs fantasy közötti lülönbség (Josepha Sherman: Son of Darkness című művében egy manó álöltözetben él New Yorkban). Robert A. Heinlein "Magic, Incorporated" című regényében, ahol egy építővállalat varázslatot használ az állványok felállításához, és Poul Anderson "Operation Chaos" ill. "Operation Luna" című műveiben, ahol a dzsinnek atombombával rendelkező, veszélyes háborús fegyverek, a varázslat használata világossá teszi, hogy nem titkos történetről van szó, bár az "Operation Chaos"-ban a vas demagnetizálásra történő utalások divergáló pont alkalmazását sejtetik. A könyv folytatása Einstein és Planck együttműködését említi, ami a "reatika" elméletéhez vezet. Moseley ezt az elméletet használja fel a vas demagnetizálásához, és a gótok elűzéséhez. Az eredmény: a ferromagnetizmus eltűnése, valamint a varázslat és a varázslatos élőlények ismételt felbukkanása.

Az alternatív történetírás más fantasy-műfajokban is megjelenik, amikor az aktuális, de megváltoztatott történelem vagy földrajz használata csökken, bár a kultúra az eredeti marad. Barry Hughart "Bridge of Birds" című könyve és folytatásai egy fantáziavilágban játszódnak, bár határozott utalások történnek Kínára és az aktuális kínai történelemre, pl. Vu császárnő említésével. Richard Garfinkle  "Celestial Matters" című regénye valóságosként használja az ősi kínai fizikát és a görög arisztotelészi fizikát. Philip Pullman fiataloknak írt, pszeudo-alternatív és időutazásos műve "Az Úr sötét anyagai" (His Dark Materials 1996-2000) különböző változatokban mutatja be Angliát, bár nincs hihető divergáló pont, és a szerző nem is próbál ilyet adni.

1. Az alternatív történetírás korlátai
2. Alternatív történetírás a kortárs fantasy-irodalomban
3. Alternatív történetírás más médiumokban