Meghamisítják az iraki történelmet az angol iskolákban
Nagy Britannia legnagyobb pedagógus-szövetsége azzal vádolja a védelmi minisztériumot, hogy megszegi az iraki háború tanítására vonatkozó törvényt.
Manipuláció és hamisítás színesíti a toborzást
A tanárok már most is bojkottálják a hadsereg által javasolt tantervet, amely szerintük propagandacélokat szolgál, és egyáltalán nem tesz említést a háború polgári áldozatairól és következményeiről. A pedagógusok úgy vélik, hogy az iraki háború oktatásra megadott előírások arra irányulnak, hogy a háború megkezdésének 5. évfordulójára célzatosan átírják az iraki történelmet.
`Nem a hadsereget akarjuk támadni, erről szó sincs. Tudjuk, hogy sok országban igen hasznos béketeremtő munkát végeztek. Mi egy gyakorlatot támadunk, ami megengedhetetlen az iskolákban. A fő kérdés, hogy tisztességes és kiegyensúlyozott nézeteket akarunk közvetíteni, vagy előítéletet és propagandát` - véli Steve Sinnott, a NUT főtitkára.
Arra a kérdésre, hogy a védelmi minisztériumnak miért kell egyáltalán iskolai anyagot készítenie, Sinnott azt mondta, neki nincs kifogása ellene mindaddig, amíg az anyag pontos, felelősségteljes és az eseményeket többféle szemszögből mutatja be. A pedagógusszövetség ezért panaszt nyújtott be Ed Balls oktatási miniszterhez, aki a tiltakozást továbbította a védelmi minisztériumhoz. "A védelmi minisztérium tervezete nem tesz eleget az "ellentétes vélemények árnyalt ábrázolása" előírásnak, így fennáll a veszélye, hogy az 1996-os oktatási törvény 406. bekezdésébe ütközik. Nincs kétségem afelől, hogy a szövetség tagjai nem fogadnák el 'tényként' a tanári útmutatóban, illetve a tanulói feladatlapon olvasható állításokat" - írta Sinnott beadványában.
Sinnott arra is felhívta Ed Balls figyelmét, hogy a Felsőbíróság (High Court) egyik bírája korábban olyan ítéletet hozott, hogy az Al Gore, korábbi amerikai alelnök védnöksége alatt készített "Kellemetlen igazság" (An Inconvenient Truth) című film nem használható az iskolákban tanári magyarázat nélkül.
A védelmi minisztérium szóvivője azt mondta, hogy a minisztérium előzőleg konzultált az érintett szervezetekkel, bár azt is hozzátette, hogy a terv főleg az internetről származó forrásokra támaszkodott, amelyek kiválasztása tetszőleges volt. "Az anyag készítése során kikértük a tanárok és diákok véleményét. Az iskolai visszajelzések igen bizatóak voltak. A pedagógusok és a tanulók egyaránt úgy vélték, hogy az anyagot jól lehetne használni az oktatás során. Örülünk, hogy kapcsolatba kerültünk a NUT-tal, válaszolni fogunk nekik" - mondta a szóvivő.
A NUT tagjai aggodalmukat fejezik ki amiatt is, hogy a hadsereg iskolai toborzásai során csak a katonai hivatás szép oldalait, az egzotikus országok megismerését hangsúlyozza, és egyáltalán nem említi, hogy tulajdonképpen emberek megöléséről van szó. "A toborzóanyag megtévesztő marketinget alkalmaz, dicsőíti a háborút, miközben fontos információkat hallgat el, és egyáltalán nem hangsúlyozza a katonai karrierrel együttjáró kockázatokat és felelősséget" - írta egy független értékelés. "A toborzóanyag a különleges életvitelre helyezi a hangsúlyt, és egy szóval sem említi, hogy a katonai lét emberöléssel is jár. Nem ad reális és árnyalt képet arról, mit is jelent a hadseregben szolgálni" - mondta Sinnott.
A védelmi minisztérium anyagának állításai és a valóság
Állítás: `Irakot 2003-ban egy ENSZ koalíció szállta meg. 29 ország, köztük Nagy Britannia is csapatokat küldött. Irak nem volt hajlandó leállítani a nukleáris és vegyi fegyverek gyártását.` Az első öbölháború után `Irak nem tett eleget a tömegpusztító fegyverek beszolgáltatásáról szóló fegyverszüneti megállapodásnak...`
A valóság: A tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos, háborús ürügyként használt állítás hamisnak bizonyult. A Bush-kormányzat által kinevezett David Kay semmilyen bizonyítékot nem talált a tömegpusztító fegyverek előállítására vagy tárolására vonatkozóan. A `hajlandók koalíciója` (coalition of the willing) azon országok, köztük Eritrea, El Salvador és Macedónia, kissé nagyzolós elnevezése volt, akik támogatták a megszállást.
A valóság: A hatalomváltás nem szerepelt a megszállás okai között. Az amerikai és angol kormányokat figyelmeztették, hogy ez ellenkezik a nemzetközi joggal. Legszörnyűbb rémtettei elkövetésének idején Szaddám a Nyugat szövetségesének számított. Ami a demokráciát illeti, a megszállás ideje alatt tartott választásokon egy szektás siíta kormány került hatalomra, amelyet az amerikaiak nem tudtak rávenni arra, hogy befogadóbbak legyenek a kisebbségekkel szemben.
Állítás: "Több mint 7000 brit katona maradt Irakban, hogy részt vegyen az újjáépítésben és az iraki biztonsági erők kiképzésében. Továbbra is harcolnak az iraki felkelők ellen."
A valóság: Az Irakban állomásozó brit csapatok létszáma 5000 alatt van. Szeptemberben visszavonultak Bászra központjából, és a repülőtérnél állomásoznak. Közvetlen katonai hadműveletekben nem vesznek részt.
Állítás: "Az iraki hadműveletek költsége 2005-06-ban 958 millió font volt."
A valóság: A hadműveleti költségek az elmúlt 12 hónapban 72%-kal nőttek, és ebben az évben elérik az 1648 milliárd fontot. Az angol parlament Alsóháza megdöbbent az összeg hallatán, mivel a hadműveletek lelassultak.
Állítás: "Több mint 312.000 iraki katonát képeztek ki és szereltek fel (rendőrség, hadsereg és tengerészet)."
A valóság: Az amerikaiak azzal vádolják az iraki biztonsági erőket, hogy halálosztagokat szerveznek a szunniták ellen. Bászrában siíta militáns csoportok szivárogtak be a rendőrséghez, és a brit csapatoknak ellenük is harcolniuk kellett. Egy alkalommal a brit csapatoknak csak harcok árán sikerült kiszabadítaniuk két társukat a rendőrség fogságából.
Állítás: "Irakban összesen 132 brit katonát öltek meg."
A valóság: 2003 óta 175 angol katona vesztette életét Irakban. Két héttel ezelőtt egy angol pilóta halt meg egy rakétatámadás során, annak ellenére, hogy a brit csapatok nem vesznek részt semmilyen hadműveletben Bászrában. Az iraki civil áldozatok számát 85 ezerre becsülik.
Állítás: "A koalíciós csapatok kórházakat, iskolákat és szennyvízkezelőket építettek Irak újjáépítésének keretében."
A valóság: Öt évvel a "felszabadítás" után Bagdadban még mindig csak napi néhány órára van áram. Gyerekeket rabolnak el az iskolákból, hogy váltságdíjat kapjanak értük, és a sebészeti beavatkozásra váró betegek családjainak maguknak kell gondoskodni a vérről.
