Megkezdte munkáját a mágnesszalag-bizottság

A történész hangsúlyozta, hogy a mágnesszalag-bizottság munkája kifejezetten informatikai kérdések megoldására irányul, így abban nem vesznek részt a történészekből álló, általa vezetett bizottság (Kenedi-bizottság) tagjai. A mágnesszalag-bizottságban hat informatikus dolgozik. Kenedi János becslése szerint hat hétig tarthatnak majd az informatikai munkálatok, ezután a történészek értelmezik az adatokat.

Ez abból áll majd, hogy az elektronikus adathordozón szereplő információkat összevetik az állambiztonsági aktákkal, iratokkal, így kiderülhet, hogy mely iratokat semmisítették meg. Jelenleg 19 mágnesszalagról van tudomásuk, a Nemzetbiztonsági Hivatalban őriznek 18-at, míg az Információs Hivatalban egyet - közölte. Hozzátette: a mágnesszalagokon található információknak az adatszolgáltatás szempontjából a papíralapúakkal azonos megítélés alá kell esniük, így ezek feltárására is a 2003/III-as törvény lesz a mérvadó. A kutathatóságot azonban a Kenedi-bizottság szeretné törvényi szinten szabadabbá tenni. A törvényelőkészítő munka az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban folyik, a mágnesszalagok sorsáról azonban a polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszter dönt.

Kenedi János felhívta arra a figyelmet, hogy a titkosszolgálati iratok digitalizált formában történő lementése az 1970-es években kezdődött meg, de a korábbi adatok egy részét is visszamenőleg felvitték. Ezt dokumentumok tanúsítják. A mágnesszalagokon biztosan szerepel a központi kémadattár, illetve a hálózati és a célszemély-adattár - tette hozzá.

A Kenedi János tudományos kutató vezette bizottság egy évig vizsgálódott a rendszerváltás előtti titkosszolgálati iratokat őrző szerveknél, jelentésüket tavaly szeptember 11-én adták át Szilvásy György titokminiszternek. A testület munkájának egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy kiderült: megvannak azok az egyébként 2060-ig titkosított mágnesszalagok, amelyekre az elmúlt rendszer szolgálatai vitték fel az ügynöklistáikat, illetve a célszemélyek adatait. A kormányzat azóta semmilyen lépést nem tett az ügyben.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?