A roma történelem oktatását szorgalmazzák

Mit tanítanak, egyáltalán tanítanak-e valamit a pedagógusok a romákról, a tanároknak van-e továbbadható valós ismeretük Magyarország legnagyobb kisebbségéről, helyes-e, hogy csak a konfliktusokat mutatják, miközben pozitív példákról említést sem tesznek? Ezeket a kérdéseket feszegette és vitatta meg a Történelemtanárok 17. Országos Konferenciája, amelyet a budapesti Kossuth Klubban tudományos kutatók, akadémikusok, tanárok és diákok részvételével tartottak.

A tudományos tanácskozás öt pontban fogalmazta meg ajánlásait: többek között azt javasolják, hogy a történelemtanításban a mai gyakorlatnál nagyobb súllyal szerepeljen a kisebbségek története és kultúrája a közoktatás tananyagaiban, követelményrendszerében, és a pedagógusképzés minden szintjén, kötelező módon épüljön be a cigányság történetének, kulturális sajátosságainak ismertetése felkészült szakemberek közvetítésével.

A Történelemtanárok Egylete úgy véli, mindehhez ne kizárólag a történelemtankönyv álljon a diákok és a tanárok rendelkezésére, hanem a romák/cigányok történetére, kultúrájára vonatkozó ismeretek jelenjenek meg más tantárgyi keretekben (irodalom, társadalom-, emberismeret és etika, kommunikáció, művészeti ismeretek, dráma, és az osztályfőnöki órák ajánlott tematikája); ugyanakkor a tanítás szereplőinek interakcióját elősegítő eszközök is megfelelő számban legyenek alkalmazhatóak.

`Olyan tanári attitűd kialakulását tartjuk kívánatosnak, amelyet a nyitottság, a konfliktusok elemző megbeszélésére való alkalmasság és elhatározottság jellemez` - fogalmazta meg ajánlásában a konferencia. A történeti háttérismeretek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a mai társadalmi problémák értelmezhetőek legyenek, és ne csupán negatív összefüggésekben (képzetlenség, munkanélküliség, szegénység, etnikai diszkrimináció stb.) jelenjenek meg a romák, ezért fontosnak tartják azt is, hogy az együttélés értékeire helyeződjön a hangsúly.

Kállai Ernő kisebbségi ombudsman a konferencia nyitóelőadásában úgy fogalmazott: a többségi társadalom főként a romák történelmében tájékozatlan, ezért elsőként a tanárok továbbképzésébe és a felsőoktatásba beépítve kell megismertetni, majd taníttatni a cigányok szerepét, történelmét, így csökkentve a társadalmi feszültségeket. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa azt mondta: `egy kezemen meg tudnám számolni`, hogy a magyar felsőoktatásban hány helyen lehet a tantervbe beépítve komolyan foglalkozni a hallgatóknak a romák történelmével. Ezért - véleménye szerint - minden pedagógusnak minimum fél évig kellene hallgatnia kisebbségtörténelmet, hogy mind a 13 népcsoport kulturális és történelmi értékeit megismerjék.

(Múlt-kor/MTI)