A német légierő kísérletezett a világ első mártírvárosában

Április 26-án Guernicára emlékezik a világ: hetven évvel ezelőtt Hitler légiflottája harminc tonna bombát zúdított a spanyol városkára, amely a baszk kultúra legrégibb központjának számított.

A második világháború főpróbája

A múlt század harmincas éveiben Spanyolország viharos fejlemények színhelye volt. A királyság 1931. április 11-én megdőlt, a polgári demokratikus kormány azonban szálka volt a szélsőjobboldali erők szemében, és 1936-ra polgárháború tört ki. A baloldal vezette népfront győzelmét szélsőjobboldali katonai zendülés követte, amelynek irányítása egy közismert falangista, Francisco Franco Bahamonde tábornok kezébe került, akivel a németek 1936 novemberében, az olaszok 1937 márciusában kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötöttek.

Támadás előtt a Condor Légió

A spanyolországi polgárháború kitörése után, 1936 júliusában a nyugati hatalmak a spanyol ügyekbe való be nem avatkozást javasolták minden államnak. Moszkva 1936. augusztus 5-i és 23-i nyilatkozatában egyetértett ezzel, de hamarosan nyilvánvalóvá vált a német és az olasz kormány katonai intervenciója, október 23-án pedig a szovjet kormány úgy foglalt állást, hogy "nem lesz nagyobb mértékben elkötelezve a benemavatkozási megállapodás mellett, mint annak bármely más részese".

A szovjet segítség elsősorban hatalmas fegyver- és hadianyag-szállítmányokból állt. A spanyol köztársasági hadsereg 1936. október 1-je és 1939 januárja között Moszkvától majdnem félmillió puskát, több mint húszezer géppuskát, 648 repülőgépet, 347 harckocsit és 60 páncélautót, valamint 1186 tüzérségi eszközt kapott. Az anyagszállításokon túlmenően több mint háromezer szovjet önkéntes is Spanyolországba települt, javarészt szakértők-tanácsadók, de voltak közöttük aktív pilóták, harckocsizók, tengerészek is.

Guernica romjai

Németország, Olaszország és Franco pártján álló más országok 1936 és 1939 között összesen mintegy 300 ezer katonát vezényeltek Spanyolországba, részben közvetlen harctámogatási rendeltetéssel, részben egy elkövetkező nagyszabású háborúra való hadműveleti-haditechnikai felkészülés jegyében. A Guernica elleni akcióban kitüntetett szerepet játszott a Franco tábornok oldalán harcoló, mintegy 5500 fős német Condor Légió, amely repülő, páncélos, felderítő és szállítóegységekből tevődött össze.

A Condor Légió 130 harci repülőgéppel képviseltette magát Spanyolországban. Parancsnoka egy első világháborús pilóta, Hugo Sperle tábornok, törzsfőnöke Wolfram von Richthofen ezredes, majd tábornagy volt. Alegységparancsnokai között volt Werner Mölders, Adolf Galland és mások, akik egyszersmind jelentős szerepet játszottak a Luftwaffe fejlesztésében és harcászatának kidolgozásában. Richthofen a Varsó irányában támadó, mintegy 1500 gépet számláló repülőcsoport parancsnokaként kapott fontos szerepkört.

Védtelen célponton kísérleteztek

A modern háborúk első mártírvárosa lett 1937. április 26-án a Vizcayai-öböl partjához és a francia határhoz is közel fekvő védtelen település, ahol a bombázásnak akár kétezer polgári áldozata is lehetett. A drámai eseményről a világ George Steertől, a The Times és a The New York Times tudósítójától szerzett tudomást. `Vigyázzatok, ti is sorra kerültök` - figyelmeztette akkor a világot az angol újságíró.

A baszk település lerombolását monumentális festményen örökítette meg a spanyol származású francia festő, Pablo Picasso, a polgárháború borzalmait szimbolizáló, fő művének tekinthető Guernica-képen, amely a madridi köztársasági kormány felkérésére készült az 1937. évi párizsi világkiállítás spanyol pavilonja számára.

A spanyolországi tapasztalatok segítették kidolgozni a német "villámháborús" terveket. Jól vizsgáztak a később világhírűvé vált Messerschmitt Me-109-es vadászgépek. A németek Spanyolországban kísérletezték ki a zuhanóbombázás rendszereit, és az itt szerzett tapasztalatok alapján szerkesztették meg a Junkers-87-es gépet.

Később akadtak olyanok, akik másként ítélték meg a német terrorakciót. Az angol Richard Holmes szerkesztésében megjelent "A háborúk világtörténete" című munka például a hadászati bombázással foglalkozó fejezetében megjegyzi: a Luftwaffe Condor Légiójának a spanyolországi polgárháborúban szerzett tapasztalatai azt a téves benyomást keltették, hogy a kétmotoros repülőgépek nemcsak hatékony bombázók, hanem vadászfedezet nélkül is teljes biztonsággal repülhetnek nappal. "A hadászati bombázás félelmetes hatásába vetett hitet alátámasztotta Guernica elpusztítása a Condor Légió által l937. április 26-án: csakhogy ez a célpont védtelen volt, és a bombázás okozta mészárlás sokkalta inkább a pontatlanság, semmint a hadászati elképzelések gyakorlati bizonyítékaként szolgált" - olvasható a kötetben.

Franco tábornok és csapatai 1938-ban hatalmukba kerítették Spanyolország egész északi részét, a nyugati hatalmak pedig 1939. február 27-én elismerték Franco tábornok jogát a hatalomhoz. Franco pár nap múlva bevonulhatott Madridba, március 29-én deklarálhatta az antifasiszta köztársaság leverését. A megtorló kampánynak 1944-ig közel 200 ezer baloldali áldozata volt. A spanyol polgárháborúban legkevesebb 600 ezer ember vesztette életét, mintegy félmillióan menekültek el az országból.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Pirityi Sándor)