Új leletekkel bővült a hettita királyi irattár
Összesen 131 hettita ékírásos táblát és töredéket tártak fel a törökországi Kayalıpınarban a 2026. évi ásatások során; a felfedezést Mehmet Nuri Ersoy török kulturális és turisztikai miniszter jelentette be. A 2025-ben ugyanott talált 53 táblával és töredékkel együtt a királyi irattárhoz sorolt leletek száma 184-re emelkedett.
- A 2026. évi ásatáson 131 hettita ékírásos tábla és töredék került elő.
- A szövegek egy gyermekeket sújtó járványról is beszámolnak.
- Az irattár katonai segítségkérést és madárjóslási feljegyzéseket is tartalmaz.
A mintegy 3400 éves, hettita és hurri nyelven írt dokumentumokat a közlemény II. Tudhalijasz uralkodásához kapcsolja. A Sivas tartományban fekvő lelőhelyet az ókori Szamuhával azonosítják, amely már az óasszír kereskedők korában jelentős településsé fejlődött. A hettita állam hagyományos fővárosa Hattuszasz volt, Szamuha azonban a Kr. e. 14. században királyi székhelyként is szolgált. Az itt feltárt irattár ezért az udvar működésének és a birodalom irányításának közvetlen forrása.
A beszámoló szerint több szöveg magas lázzal járó, városról városra terjedő járványt említ, amely különösen a csecsemőket és a gyermekeket sújtotta. A királyi család és magas rangú tisztviselők gyermekeinek állapotáról jóslással próbáltak tájékozódni. Egy még anyatejjel táplált hercegnő betegségét és várható sorsát is ilyen módon vizsgálták, egy másik tábla pedig a halálát és temetési szertartását rögzíti. A betegség ennyi adatból azonban nem azonosítható, ezért a leírt tünetekből nem állapítható meg, milyen kórokozó okozta a járványt.
A katonai levelezés egyik darabját Nyugat-Anatóliában működő hettita hadvezérek küldték a Szamuhában tartózkodó királynak. Arról számoltak be, hogy ellenséges erők veszik körül a hettita területet, és katonákat, lovakat, valamint harci szekereket kértek. Figyelmeztettek, hogy az erősítés elmaradása a hadsereg pusztulásához vezethet, és a következményekért nem vállalnak felelősséget. A levél a fenyegetettségről és a segítségkérésről tanúskodik, a harcok kimenetelét a beszámoló nem közli.
Ez is érdekelhet
A vallási feljegyzések között madárjóslással foglalkozó szövegek is szerepelnek. Az egyik tábla a Szamuhán kívül megfigyeléseket végző jósok útvonalát, szálláshelyeit és az észlelt madarakat rögzíti, így a jóslatok értékelésének gyakorlatáról is adatokat őriz.
A feltárást 2021 óta Çiğdem Maner, a Koç Egyetem régészeti és művészettörténeti oktatója vezeti. A minisztérium szerint az irattár az államigazgatás és a vallás mellett a hettita nyelv változásának, valamint az írnokok munkájának vizsgálatához is új forrásokat kínál.
