Kiállítás nyílik a görög-német régészeti kapcsolatokról Athénban
Kettészakított múlt: görög-német kapcsolatok a sötét időkben címmel nyílik új történeti kiállítás hétfőn az athéni Nemzeti Régészeti Múzeumban: a tárlat a helyi Német Régészeti Intézet (DAI) és a görög intézmények náci megszállás alatti viszonyát tárja a közönség elé. Az esemény időzítése szimbolikus, mivel a megnyitó egybeesik a görög főváros 1944-es felszabadulásának évfordulójával.
- Közös kiállítást rendez a Görög Nemzeti Régészeti Múzeum és a Német Régészeti Intézet a második világháború alatti kapcsolatokról.
- A tárlat az intézmények 19. századig visszanyúló történetét és az athéni német intézet 1944-es lefoglalását is bemutatja.
- A megnyitó egybeesett a görög főváros német megszállás alóli felszabadulásának évfordulójával és egy nemzetközi konferenciával.
A 2027. január 31-ig látogatható kiállítás egy 2024 és 2026 között lezajlott közös görög-német kutatási projekt előzetes eredményein alapul. A bemutató párhuzamosan zajlik a két intézmény épületében, és szorosan kapcsolódik a Régészet és megszállás: Görögország 1941–1944 címmel október közepén megrendezendő athéni nemzetközi konferenciához.
A kutatók és a kurátorok a két ország tudományos intézményei közötti, egészen a 19. századig visszanyúló kapcsolatrendszert vizsgálták meg, különös tekintettel a második világháborút megelőző évekre és magára a német megszállás időszakára. A vizsgálat központi eleme a német intézet 1944-es lefoglalásának története, amely röviddel azután történt, hogy a német csapatok kivonultak Athénból.
Az athéni Nemzeti Régészeti Múzeumban látható szekció az ókori leleteket levéltári dokumentumokkal és korabeli fényképekkel ötvözi. A szervezők koncepciója szerint a kiállított műtárgyak elsősorban a történelmi narratívát egészítik ki, nem pedig önmagukban álló, látványos attrakcióként szolgálnak. A tárlat részletesen foglalkozik a múzeum történetével, a német intézethez fűződő hosszú távú kapcsolataival, valamint bemutatja az intézmény működését a megszállás éveiben. A kiállítás egyik legfontosabb része a műkincsek 1940 és 1941 közötti elrejtésének folyamatát dokumentálja, emellett kitér a német intézettől 1944-ben elkobzott régészeti anyagok sorsára is.
A Német Régészeti Intézetben berendezett párhuzamos bemutató fókuszában az intézmény megszállás alatti tevékenysége és a 19. század végéig visszanyúló régészeti gyűjteményének története áll. A látogatók itt többek között Attika és Argolisz régióiból származó kerámiatöredékeket, valamint ezekhez kapcsolódó esettanulmányokat tekinthetnek meg. A két intézmény együttműködésében megvalósuló tárlat rávilágít arra, hogy a szóban forgó időszak nemcsak a kulturális intézmények közötti viszonyban, hanem az általános görög-német politikai és társadalmi kapcsolatokban is fordulópontot jelentett.
Ez is érdekelhet
A kiállítás történelmi hátterét Görögország második világháborús megszállása adja, amely 1941 áprilisában kezdődött, miután a német csapatok a sikertelen olasz inváziót követően lerohanták az országot. A közeledő háborús fenyegetés miatt a görög régészek és múzeumi dolgozók már 1940 végétől nagyszabású mentőakcióba kezdtek, amelynek során a legértékesebb műkincseket és ókori szobrokat a múzeumok padlója alá, homokba temetve rejtették el a lehetséges bombázások és a fosztogatások elől.
A német hadsereg 1944 októberében kényszerült feladni Athént a szövetségesek előrenyomulása és a görög ellenállás nyomása miatt. Az ezt követő időszakban a hátrahagyott német intézmények, köztük az 1874-ben alapított athéni Német Régészeti Intézet sorsa és vagyonának kezelése is a görög hatóságok hatáskörébe került, ami hosszú évtizedekre meghatározta a két nemzet háború utáni tudományos kapcsolatait.
