Kerámiák jelzik az őskori közösségek eltérő fejlődését
Az őskori kerámiák díszítésének változása eltérő társadalmi folyamatokat jelezhetett a mai Németország és Ukrajna korai földműves közösségeiben egy új tanulmány szerint. Olekszandr Djacsenko és Detlef Gronenborn a PLOS One folyóiratban október 7-én megjelent munkája matematikai modellel vizsgálta a leletek változatosságát, eredményeik szerint a társadalmi szerveződés összetettebbé válását a díszítések sokfélesége és egységesedése egyaránt kísérhette.
- A kutatók több ezer németországi és ukrajnai kerámiatöredék adataival tesztelték modelljüket.
- A társadalmi szerveződés összetettebbé válását változatosabb és egységesebb díszítés is kísérhette.
- A kerámiák értelmezéséhez a népesség és a termelés változásait is figyelembe kell venni.
Ukrajna Nemzeti Tudományos Akadémiája Régészeti Intézetének és a német Leibniz Régészeti Központnak a kutatói a népesség nagysága, a termelés intenzitása és az ismeretek átadása közötti kapcsolatokat elemezték. Modelljüket több ezer kerámiatöredék adataival tesztelték. A kerámia azért alkalmas ilyen vizsgálatokra, mert nagy mennyiségben marad fenn, és hosszabb időszakokon át követhetők rajta a forma és a díszítés változásai. A modell azt is figyelembe veszi, hogyan módosult a készítők és a fogyasztók aránya.
A kutatás hátterét a földművelésre épülő, letelepült életmód európai elterjedése adja. A Kr. e. 6. évezredben a Balkán felől a Dunántúlon át Európa belsejébe jutó újkőkori közösségek életében a kerámiakészítés fontos szerepet töltött be. A németországi esettanulmány a közép-európai vonaldíszes kerámia kultúrájához kapcsolódik. Az ukrajnai adatsor a rézkori Tripolje-kultúra nyugati csoportjainak leleteit vizsgálja, a Kr. e. 4100 és 3600 közötti időszakból. Mindkét térségben népességnövekedést követő visszaesést azonosítottak.
Délnyugat-Németországban a társadalmi szerveződés összetettebbé válásával először nőtt a kerámiadíszítések változatossága, majd csökkent. Közép-Ukrajnában a kutatók ezzel szemben a díszítés egységesedését kapcsolják a termelés szakosodásához. Az ukrajnai leleteken a többféle festést és bekarcolást ötvöző megoldások fokozatosan háttérbe szorultak, és az egyszínű fekete festés vált meghatározóvá. Ez kevesebb munkaidőt és égetéshez használt tüzelőanyagot igényelhetett. A népesség és a termelés növekedése így a díszítések egyszerűsödésével is együtt járhatott.
Ez is érdekelhet
A kutatás a kerámiastílusokat a termelés és a társadalmi kapcsolatok változásainak lehetséges jelzőiként értelmezi. A szerzők ugyanakkor óvatosságot kérnek: hasonló mintázatot okozhat a termelés bővülése és egy kedvelt díszítés gyakoribb utánzása is, így az egységesedés önmagában nem bizonyítja a társadalmi szervezet átalakulását.
Az új modell egyben lehetőséget kínálhat a korábban megfigyelt, eltérő irányú változások közös magyarázatára is, de az egyes közösségek fejlődésének értelmezéséhez további adatok és a helyi körülmények ismerete szükséges.
