Újjáépítik a vitatott megítélésű ukrán nacionalista lebombázott múzeumát Lvivben
Újjáépítik az ukrajnai Lvivben a második világháborús ukrán nacionalista vezető, Roman Suhevics emlékmúzeumát, amelyet egy 2024-es orosz dróntámadás semmisített meg. A projektet a helyi önkormányzat és egy civil szervezet irányítja, ám ez a kezdetektől problémás, hiszen a parancsnok megítélése ma is diplomáciai vitákat gerjeszt a szomszédos államokkal.
- Lviv önkormányzata és egy civil szervezet magánadományokból építi újjá Roman Suhevics egykori ukrán nacionalista vezető 2024-ben lebombázott emlékmúzeumát.
- A második világháborús ukrán parancsnok megítélése rendkívül vitatott, Oroszország és Lengyelország náci kollaborációval, valamint etnikai tisztogatásokkal vádolja.
- Az új intézmény a tervek szerint 2027 márciusában, a politikus halálának évfordulóján nyitja meg kapuit a látogatók előtt.
A megsemmisült múzeum abban a kétszintes épületben működött, ahol Suhevics 1950-ben a szovjet csapatokkal vívott tűzharcban életét vesztette. A 2001-ben megnyitott létesítményt 2024. január elsején érte célzott légicsapás. A gyűjtemény nagy részét a fenyegetés miatt korábban kimenekítették, az épülettel szemközti emlékmű pedig sértetlen maradt az incidens során.
Jevhen Bojko városi tisztségviselő elmondta, a magán- és vállalati adományokból fedezett helyreállítás során már zajlik a tetőszerkezet építése, a hivatalos átadót pedig 2027. március 5-re, a parancsnok halálának évfordulójára tervezik. Az eredeti terveket készítő Andrij Leszjuk és építészirodája 2026 márciusában politikai nyomásra és szakmai elvekre hivatkozva visszalépett, így a nyár folyamán módosított látványterveket tettek közzé.
Roman Suhevics megítélése éles nemzetközi ellentétek forrása a régióban. Ukrajnában a függetlenségi törekvések kulcsfigurájaként tartják számon, aki az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) vezetőjeként a szovjet csapatok, kisebb részben pedig a náci Németország ellen harcolt.
Oroszország és Lengyelország azonban háborús bűnökkel és náci kollaborációval vádolja a néhai katonai vezetőt. A lengyel történészek szerint alakulatai az 1941 és 1942 közötti időszakban aktívan részt vettek a zsidóellenes pogromokban, valamint a vitatott hovatartozású területeken a lengyel lakosság elleni etnikai tisztogatásokban. Varsó korábban hivatalosan is figyelmeztette Kijevet, hogy a vezető alakját ezen történelmi tények miatt ne emeljék be a tervezett ukrán nemzeti panteonba.
Olha Honcsar, az egyik projektgazda szervezet társalapítója a The Art Newspapernek hangsúlyozta, az épület szándékos támadás áldozata lett, az újjáépítés pedig elengedhetetlen az ország számára. A 2022-es orosz invázió kezdete óta az ukrán identitást képviselő kulturális intézmények elleni csapások gyakorivá váltak. Az UNESCO 2026. júliusi adatai szerint országszerte már 545 kulturális és vallási helyszín szenvedett károkat. Lviv a háború kitörése óta fontos logisztikai csomóponttá, kulturális menedékké és a nyugatra tartó menekültek tranzitállomásává vált. Bár a települést nem érik folyamatos bombázások, a világörökségi listán szereplő történelmi belvárosában is jelentős károk keletkeztek az elmúlt években.
Ez is érdekelhet
A régió történelme szorosan összefügg a geopolitikai törésvonalakkal. Lviv az Osztrák-Magyar Monarchia részeként élte egyik fénykorát, Suhevics is az akkori Lembergben született 1907-ben. A település a 14. és a 18. század között, majd a két világháború közötti időszakban is a lengyel állam fennhatósága alatt állt Lwów néven. A második világháború alatt szovjet, majd náci megszállás alá került, végül egészen Ukrajna 1991-es függetlenedéséig ismét szovjet uralom alatt maradt.
Ez a gyakori uralomváltás és a terület etnikai összetétele teremtette meg azt a feszült közeget, amelyben a fegyveres nacionalizmus kialakult, és amely a ma is ható diplomáciai és emlékezeti konfliktusokat táplálja.
