Feltárják Szálasi bunkerét
2002. július 14. 23:09
Kőszegen megtalálták a Szálasi-bunker eddig feltáratlan termének bejáratát. A bunkert a nagyközönség számára is látogathatóvá teszik, hasonlóan Hitler bajorországi Sasfészkéhez.
Nagy valószínűséggel megtalálták pénteken Kőszegen a Szálasi-bunker egyik feltáratlan, mintegy 50 négyzetméteres termének bejáratát. Az egy hónappal ezelőtt a Szabó-hegyen megkezdett kutatás eredményeképpen feltártak három aknát és egy kisebb, 25 négyzetméteres termet.
Itt a kutatók nagy meglepetésére ávósok 1958-as keltezésű falfirkákat hagytak maguk után. A feltárás célja, hogy a Szálasi-bunkert a nagyközönség számára is látogathatóvá tegyék, hasonlóan Hitler bajorországi berchtesgadeni Sasfészkéhez. A kutatást Bakay Kornél vezeti, támogatás hiányában helyi vállalkozók, az erdészet és tűzszerészek önzetlen segítségével. Remélik, hogy az eddig feltáratlan, nagyobb terem mellett megtalálták egy létezésében vitatott őrszoba bejáratát is. Szálasi Ferenc nemzetvezető a közeledő Vörös Hadsereg elől a nyugati gyepűre menekítette a nyilas államszerveket. Bunkerét 1944 novemberében kezdték el építeni, s 1945 februárjára lett készen tatabányai vájárok és helyi mesteremberek munkája nyomán. Szálasi és környezete Kőszeg és környékének lefoglalt épületeiben szállásolta el magát. A szövetséges gépek bombázásai elől húzódtak be a kemény palás kőzetben kiépített bunkerbe. 1945. március 27-én a nyilas vezér Németországba menekült, az itteni magyar csapatok, parancs szerint, az utolsó golyóig súlyos harcokban védték a bunker környékén kiépült védelmi körletet. A föld alatti termek egy részét feltehetőleg vagy a szovjet, vagy a visszavonuló magyar csapatok felrobbantották. A kommunista hatalomátvétel után a határ menti különleges övezetben felszámolták a hasonló jellegű építményeket.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Földalatti szárnyakkal bővül a spártai régészeti múzeum 12:19
- A pénzhamisítók rémálma volt Benjamin Franklin 11:53
- Donald Trump nevét kapja egy jeruzsálemi régészeti központ 11:11
- Minden eddig hittnél korábban használhatott tüzet a Homo erectus 10:29
- Japán legrégebbi vasfűrészét azonosították Fukui prefektúrában 09:57
- Járványügyi gócpontok lehettek a római katonai táborok 09:09
- Ritka római aranygyűrű került a Somerset Múzeum gyűjteményébe 08:11
- Temetkezési dísznek készültek a Silla királyság aranykoronái 07:19













