2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Gladiátorokért rajonghatott a savariai polgár

2006. december 28. 12:00

Savaria nekropolisza gazdag leletanyagot tartalmazott, például két kiemelkedő szépségű, gladiátorokat formázó csontnyelű bicskát.

Nem dúlták fel sírrablók

Magyarország területén kevés olyan római temető található, amely elkerülte a sírrablók figyelmét. Szombathelyen egy megelőző feltárás során Savaria északi temetőjének éppen egy ilyen, érintetlen sírcsoportja került elő 2006. első hónapjaiban. A 91 római kori sírból Savaria polgárainak, azaz Magyarország első városlakóinak földi maradványai és a velük eltemetett tárgyi mellékletek kerültek elő. A feltáráson tett megfigyelések és a sírok gazdag leletanyaga alapján betekintést nyerhetünk az 1-2. század temetkezési szokásaiba.

Savaria négy évszázadon keresztül volt a római történelem része. Római történetíróktól és császári rendeletek szövegéből tudjuk, hogy a Claudius által az 1. század közepén (az alapítás pontos dátuma nem ismert) alapított városban többször jártak római császárok is. Claudius Savariát az új tartomány, Pannonia központjának szánta, ezért a települést a legmagasabb városi joggal (colonia) alapította meg. Colonia Claudia Savaria ezáltal Magyarország legrégibb városi jogú települése lett. A város alapításában római polgárok, elsősorban a legio XV Apollinaris veteránjai vettek részt. Az első lakók között észak-itáliai kereskedők és a korábban itt élő kelták leszármazottai is helyet foglaltak.

Nézze meg a feltárás képeit galériánkban! 

A római város központját tornyokkal megerősített fallal vették körül; utcái, épületei és tárgyi emlékei a mai Szombathely belvárosa alatt találhatók. A feltárt temetőrészlet az egykori városfalon kívül, attól mintegy 8-900 méterre északra helyezkedik el. Ennek oka a római törvényekben keresendő.

Már a XII táblás törvények is megszabták, hogy "halott embert a városban sem eltemetni, sem elhamvasztani nem szabad", így Savaria temetői is a város alapításakor körülszántott határán, az ún. pomeriumon kívül kezdődtek, és feltételezhető, hogy a máglyák várostól való távolságát is szabályozták. A korai időszak (1-2. század) sírjai a város kivezető útjai mentén vastag sávban húzódtak a négy égtáj felé. Később (3-4. század), amikor ezek a temetők megteltek, illetve a szabad helyek már túl nagy távolságba kerültek a várostól, a városfalakhoz közeli területeken is temetkeztek, így a négy temető lassan körülölelte a várost. Savaria római korának négy évszázada akár százezer sírt is hátrahagyhatott, amelynek alig több mint egy százalékát ismerjük.

Az ásatási terület keleti és nyugati szélén egy-egy észak-déli irányú, régi (a római korban még meglévő) patakmeder került elő. A két meder közötti, 10-15 méter széles kiemelkedésen találtunk rá az északi temető 91 sírjára. A két egykori patak a későbbi századok során többször kiöntött, ellepve ezáltal a közeli sírok egy részét, a sírgödrökbe pedig finom, apró szemcsés folyami hordalékot mosott bele.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Urna és tartalmaTéglaládasír leleteGladiátorokBustumTúlvilági kapcsolattartásra szolgáló cserépcsõBustumTéglasírTéglasírCsontvázas téglasírSzárnyas fibulapárBorostyángyûrûDíszített csont hajtûk

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár