Meghal Vitus Jonassen Bering dán felfedező

2004. szeptember 13. 12:06

Kelet-indiai utazása után tengerész-zászlósi rangban lépett be Nagy Péter cár flottájába. 1724-ben a cár megbízta egy expedíció vezetésével, amelynek az volt a feladata, hogy megállapítsa, van-e szárazföldi kapcsolat Ázsia és Észak-Amerika között. Bering 1728 júliusában a Kamcsatka-félszigetről indult el, és augusztusban a később róla elnevezett szoroson áthaladva elérte a Jeges-tengert. A rossz idő miatt az amerikai partokat nem látta, mégis arra következtetett, hogy a két kontinens közt nincs kapcsolat. 1733-ban Beringet második expedíció vezetésével bízták meg, melynek fel kellett tárnia Észak-Amerika átellenes partjait, fel kellett térképeznie a Kuril-szigeteket, kapcsolatot kellett teremteni Japánnal, Arhangelszktől lehetőleg Kamcsatkáig fel kellett tárni az Észak-Keleti Átjárót és fel kellett kutatni Szibéria belsejét. Mindezt hat év alatt kellett elvégezni, de több mint tíz évig tartott. A feltárandó terület, a résztvevők száma és a feladatok sokrétűsége tekintetében ez volt a legnagyobb földrajzi expedíció. A parancsnok Bering volt, de csak az amerikai, a kurili és a japán különítmény tartozott valóban hozzá. Az előkészületek hat évet vettek igénybe és csak 1740 őszén indultak el: áthajóztak Kamcsatkára és ott teleltek. Az öblöt az expedíció két hajójáról, a Szent Péterről és a Szent Pálról nevezte el Petropavlovszki öbölnek. 1741 júniusában Bering és Alekszej Iljics Csirikov parancsnoksága alatt a két 100 tonnás hajó 75-75 fővel elindult Amerika felé. Beringgel utazott a német természettudós, Georg Wilhelm Steller, akit ennek az útnak a leírása tett híressé. Beringék júliusban az 58. északi szélességen elérték az amerikai partokat, majd a szigetek mentén nyugatra hajózva meglátták a Mount Saint Elias 5500 méteres csúcsát. A már beteg parancsnok - a források szerint - egyszer sem lépett amerikai földre. Július 26-án felfedezték Kodiakot, az Alaszkai öböl legnagyobb szigetét, majd megközelítették az Alaszkai-félszigetet, s újabb szigetekre bukkantak. Az Aleut-szigetektől délre hajóztak el, állandó viharok között. 1741 novemberében értek egy szigethez, melyet Kamcsatkának véltek. Egy csendes öbölben kikötöttek, mire mindent kiraktak már csak tíz ember állt a lábán, húszan meghaltak, a többiek skorbutban szenvedtek. Decemberben itt halt meg Bering, szintén skorbutban. A szigetet és a tengert róla nevezték el, a szigetsort ma Parancsnok-szigeteknek hívják. A expedíció életben maradt tagjai 1742 tavaszán elbontották a hajót, egy kisebbet építettek, amellyel augusztus 26-án értek vissza Petropavlovszkba. Csirikov is elérte Amerikát, de útja Beringénél jóval eredményesebb volt. Számos sziget felfedezése után ő 1741 októberében ért vissza Kamcsatkára. Második útján, 1742 júniusban ő is rábukkant a Bering-szigetre, Az expedíciók lehetővé tették, hogy az oroszok megvessék a lábukat Amerikában.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2013

• A múlt század romkocsmái
• A Romanov-ház utolsó évtizedei
• Udvari bolondok a történelemben
• Száz éve épült a szőnyi álomkastély
• Udvari arcképfestők és fejedelmi modelljeik
• A Magyar Néphadsereg és az Egri csillagok
• A Kennedy-család és az öröklött hírnév
• Nem volt könnyű életük az újkori udvari bolondoknak
• Robert Capa és Magyarország