Magyar kutató járt a hunok fővárosában

A hun-magyar-mongol rokonság valósága

Mk: Mi a véleménye a hun-magyar rokonságról?

OB: A hun-magyar rokonság kérdésére történészként tudok érdemben válaszolni, előbb azonban egy meghatározó nyelvészeti érvet elmondanék. Ucsiraltu mongol nyelvész azt állítja, hogy a magyar és a mongol nyelvben meglévő hasonlóságok amiatt vannak, mert mindkét nép a hun birodalom része volt. Ezt az álláspontot egyébként több magyar nyelvész (Fogarasi János, Munkácsi Bernát, Szentkatolnai Bálint Gábor, stb.) is osztotta korábban, csak elméletük azóta feledésbe merült.

Történetileg bizonyítható, hogy a Kárpát-medencei hun birodalom bukását követően a hunok birodalma nem tűnt el, hanem a kelet-európai sztyeppéken az 6. században még létezett: pont ott volt a pontuszi hun állam, ahová a magyar történeti hagyomány a magyarok őseit helyezte, vagyis a Meotisz-tó vidékére. Bár az is elképzelhető, hogy maradtak hunok a Kárpát-medencében, hiszen egy-egy birodalom bukását követően nem menekül el, vagy tűnik el hirtelen mindenki. Erre a legjobb példa a déli hunok története, akik még a 7. századig a mai Észak-Kínában éltek, és megőrizték régi hagyományaikat. A hun maradékok történeti hagyományát egyébként a székelyek őrizték meg, melyet érdemes lenne újraértékelni.

Hun tetőcserepek, Han-dinasztia kora Nézegessen hun képeket galériánkban!

Néhány nyelvészi vélemény szerint a magyarok nevének első említése (Muagerisz) is a 6. századra datálható. Nincs tehát időrendileg és földrajzilag áthidalhatatlan elmélet a hunok eltűnése és a magyarok feltűnése között. (Bár Irnek, Attila fia nem szerepel a forrásokban, a Csaba név viszont igen, amely nem személynév, hanem egy korai hun méltóságnév, a csao-wang, amely a perzsa Csobin, valamint a magyar csobán változata.) A jelenleg érvényes nemzetközi orientalista történészi véleményt magam is osztom, ami azt állítja, hogy a belső-ázsiai pusztákon a hun államszervezet meghatározó jelentősséggel bírt, amely továbbélt a pusztai népek, így a türkök, magyarok, de a mongolok között is. Sőt, a magyar állam szerkezete, a legfontosabb méltóságnevek eredete (bán- wang, gyula-yula, yuli, vajda-bojla) azt bizonyítja, hogy a korai magyar állam a hun állam mintájára épült fel.

Tudta Ön, hogy kezdődhet Attila fapalotájának építése? Megvan ugyanis az elvi építési engedély Attila hun király fapalotájának újbóli felépítéséhez a mai Tápiószentmárton területén, ahol a feltételezések szerint az építmény egykor állt; a 4 milliárd forintos beruházás alapkövét a jövő év közepén rakják le.

A társadalomszerveződés döntő jelentőségű lehet a hun-magyar hagyomány, vagy rokonság kérdésében. A pusztai népek társadalma önszerveződés révén épült fel, amelynek egyik fontos eleme a törzseket, törzsszövetséget, vagy éppen államot létrehozó vérszerződés volt, melyet eleink kötöttek Etelközben. A vérszerződés intézménye a szkíták, hunok, médek, pártusok, avarok, mongolok, stb,. népeknél fontos egyesítőerőt képviselt.

Hóman Bálint, Gombocz Zoltán után, sőt pusztai analógiák alapján magam is elfogadom, hogy a magyar fejedelmi család származhatott Attila utódaitól. A keleti népeknél azt a törzsi vezetőt választották meg uralkodnak, aki jeles ősökkel büszkélkedhetett. Álmost - Anonymus szerint - azért választották meg, mert Attilától eredt, ezért nem esett más, szintén erős és kiemelkedő törzsre a választás. Az Attilától való származás többször is egyértelműen megjelenik a magyar krónikásnál. Sőt, ahogyan tőle megtudjuk, a honfoglalás is azért történt, mert a magyar törzsek Attila örökét akarták visszaszerezni. Ki kell azonban emelni, hogy a hun eredet az csak az Álmos-ágra vonatkozhatott, azt nem tudjuk, hogy más törzsek, vagy a csalakozott népek milyen eredetűek lehettek. Akkoriban ugyanis csak az előkelők, törzsi vezetők származását jegyezték fel. Tavaly Fóti Erzsébet antropológus a Magyar Őstörténeti Munkaközösség konferenciáján arról számolt be, hogy a honfoglaló magyarok között végzett kutatásai alapján a magyarok a korai bolgárokhoz állnak a legközelebb. Ez szintén szoros hun-bolgár-magyar kapcsolatot feltételez.

Mk: Milyen hasonlóságok és különbségek vannak a magyar-mongol eredethistóriákban, s honnan származnak ezek? Milyen tudományos érvek hozhatók fel a rokonság mellett?

OB: A mongol tudományos szakemberek nagyon szeretnék bebizonyítani, hogy ők is a hunoktól származnak, és kicsit irigyek ránk, hogy nekünk van hun-mondánk, nekik pedig nincs. A magyar és a mongol társadalomszervezetben, nyelvben nagyon sok a hasonlóság, amire a témával korábban foglalkozó mongol és kínai kutatók csak egyetlen magyarázatot tartanak elfogadhatónak, hogy mindkét nép a hun birodalom része volt - másként nem is lehetne megmagyarázni a hatalmas messzeséget. Egyébként sok mondai elem, például a szarvasűnő, a turulmadár, vagy a népmesei motívumok egész sora megegyezik a mongoléval.

Kőműves Kelemen története is megvan a belső-mongoloknál, sőt, előfordul egy kínai krónikában is, amely a déli hunok Tongwancheng városának építéséről szól. Kínai részről már többen publikáltak a magyar-kérdésről: saját forrásaik, valamint az orosz és magyar szakirodalom alapján ők az északi hunok utódainak tartják a magyarokat.

Mk: Köszönjük az interjút!

Olvasóink itt további kérdéseket tehetnek fel dr. Obrusánszky Borbálának.

1. A hun örökség nyomában
2. Magyar kutatók a hunok országában
3. A hun-magyar-mongol rokonság valósága