Ezer évig tartott a búza nemesítése
2006. július 4. 10:15
A legújabb kutatási eredmények szerint a búza nemesítéséhez sokkal hosszabb időre volt szükség, mint korábban gondolták.
Korábban
A botanikus George Willcox és a növénygenetikával foglalkozó Ken-ichi Tanno viszont arra jutott, hogy az első földművelők több mint ezer esztendőn keresztül termesztették a vadgabonát, mielőtt az aratás a maihoz hasonlóan nézett ki. A két kutató csaknem tízezer kalászt vizsgált meg, amelyek négy település ásatásain kerültek felszínre délkelet Törökországban és Szíria északi részén, vagyis azon a tájon, ahol a tudomány mai állása szerint először termesztettek először búzát.
A Science tudományos magazin szerint a kutatók csak 804 esetben tudták teljes biztonsággal megállapítani, hogy a kalászok vadon termettek, vagy már nemesítettek voltak. A trend azonban világosan kirajzolódott: a régebbi településeken sokkal kevesebb volt a nemesített gabona, mint az újabb, ember lakta helyeken. A mintegy 10500 éves törökországi Nevali Cori településen csak a kalászok tíz százaléka volt egyértelműen nemesített, míg kétezer évvel később a szíriai el Kerkh-ben már 36, újabb ezer esztendő múlva pedig egy másik szír településen, Kosak Shamali-ban már 64 százalék ez az arány.
A tanulmány készítőebből arra a következtetésre jutnak, hogy a vadon élő növényeket eleinte csak a mutáció révén keletkezett kultúrnövények váltották fel, és ezeknek a további nemesítése váltotta ki a fejlődést.
Ezt a lehetőséget korábban elsőként felvető Gordon Hillmann londoni botanikus igen meggyőzőnek nevezte a tanulmányt, de a kétkedők is arra hívják fel a figyelmet, hogy több olyan bizonyíték van, amely szerint a fölművesek először vadnövényeket termesztettek, és csak utána kezdtek a nemesítéshez.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2023
- Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában
- A marokkói bazárok kincsei
- A királyi konyha és a maradékok sorsa
- A marokkói bazárok kincsei
- A nyugati bűnügyi sorozatok virágzása a 70-es, 80-as években
- Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában
- Szocialista televíziós sorozatok a kádári Magyarországon
- Vonzó ellenfelek - Az amazonok
- Negyven éve mutatták be az István, a királyt
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.