A világ legősibb kölesgabonája

Húszezer éves gabona A növénynevek és a földrajzi nevek viszonyáról 2500 éves gránátalmát találtak Ezeréves serfőzde Peruban

A kínai régészek a Chifeng városa melletti Xinglonggou-ban találták meg a több tucatnyi elszenesedett kölesmagot. A C-14 vizsgálatok szerint a magok 7500-8000 évesek, és több vadkölesre emlékeztető géntöredék is található bennük. A régészeti felfedezések azt az elképzelést támasztják alá, mely szerint a fő táplálékká váló búza, rozs, rizs és kukorica domesztikálása 8-10000 évvel ezelőtt történt meg. "Az új felfedezések szerint ez alól a köles sem volt kivétel" - mondta Zhao Zhijun, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Régészeti Intézetének kutatója a Xinhua hírügynökségnek. "A felfedezés ezen kívül megváltoztatta azt a hagyományos véleményt is, hogy a köles a Sárga folyó völgyéből származik" - tette hozzá a kutató.

Szerinte ugyanis Kína fő mezőgazdasági terményei két központból származnak: a déli területeken a rizs volt a fő tápanyag, míg az északiakon a köles. Az elmúlt években a hazai és külföldi tudományos körök mélyreható kutatásokat folytattak a rizs háziasításának folyamatáról, ám Észak-Kína területeire eddig nem fordítottak elég figyelmet - mondta Zhao.

A felfedezés iránt azonban rögtön több brit és kanadai archeobotanikus is érdeklődött. "Mostantól a kölesgabona kerül a régészeti kutatások középpontjába" - folytatta Zhao. Bár már eddig is általánosan elfogadott vélemény volt, hogy a kelet-nyugati kereskedelmi kapcsolatok már jóval a 2000 évvel ezelőtt kialakult Selyemút előtt is megvoltak, a köles eredete és elterjedésének története új fénybe helyezheti az ősi civilizációk kelet-nyugati kapcsolatainak kezdeteit.