7 végzetes pillanat

345 éve halt meg Mazarin bíboros

2006. március 9. 10:30

Háromszáznegyvenöt éve, 1661. március 9-én halt meg Vincennes-ban Jules Mazarin francia bíboros, államférfi.

Jezsuita katona és diplomata

1602. július 14-én az itáliai Pescinában pápai alattvalóként született, Giulio Raimondo Mazzarino néven. Apja szicíliai eredetű katona, anyja toscanai nemesi család sarja volt, ő a római jezsuitákhoz járt, majd a spanyol Alcalá de Henares egyetemen tanult kánonjogot. 1624-ben lett a pápai hadsereg kapitánya Loretóban, majd szentszéki diplomáciai szolgálatba lépett. Ő vezette 1626-ban a monzoni szerződést előkészítő spanyol-francia tárgyalásokat, 1628-ban a milánói legátus titkárának nevezték ki. 1630-ban Lyonba, majd Párizsba küldték, hogy Richelieu bíborossal tárgyaljon a francia-spanyol háború idején. A háborúkat szívből ellenző Mazarin Casalena ostrománál "béke, béke" kiáltással a szembenálló csapatok közé nyargalt, mintha már létrejött volna a megegyezés. Az ostrom véget is ért, bár a békét csak egy évvel később kötötték meg.

Rómába visszatérve Barberini bíboros meghívta művészekből álló körébe, majd VIII. Orbán pápa rendkívüli nunciusként Párizsba küldte. Itt megszerezte a franciák elismerését, noha elítélte a harmincéves háborúba bekapcsolódó Richelieu-t. Legátusként Avignonba, majd Rómába rendelték, ám levelei révén továbbra is befolyásolta a francia külpolitikát. Miután megszervezte a pápai udvar franciabarát szárnyát, XIII. Lajos bíborosnak jelölte és egyházi járadékokat adott neki. 1639-ben lett francia állampolgár, majd végleg Párizsba ment és francia szolgálatba lépett.

A katolikus hatalmak vetélkedésének véget vetni akaró Mazarin béketeremtő munkájával a pápa is elégedett volt, 1641-ben bíborossá nevezte ki. Richelieu halála előtt őt ajánlotta utódjának, majd XIII. Lajos 1643-ban bekövetkezett halála után a régens Ausztriai Anna főminiszterré nevezte ki. 1648-ban, a vesztfáliai béke megkötésékor az átfogó európai rendezés során Franciaország megszerezte Ausztriától a Burgundiával határos Sundgaut, három lotaringiai püspökséget és 10 elzászi birodalmi város védnökségét, az ország elérte a régóta áhított rajnai határt.

A spanyol háború azonban folytatódott, s Mazarin 1658-ban létrehozta a Rajnai Ligát a szomszéd német államokkal, majd Angliával is szövetséget kötött a meggyengült Habsburgok ellen. 1659-ben a spanyolokkal kötött a pireneusi béke a franciáknak juttatta Artois-t, Cerdagne-t, Rousillont, külpolitikáját az északi békekötések tetőzték be.
2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!