2020. különszám: Egészségünk története
ITT támogathatsz bennünket

A Rudas fürdő története

2006. február 7. 14:42

Marsigli Buda 1686-os visszafoglalása után az udvar részére készített egyik jelentésében felsorolta a Budai török épületeket és röviden leírta azok állapotát is. A fürdők között a Rudas fürdőnek a 17. században használatos török nevét az 5. tétel alatt kissé elolaszosítva közlő 'Jessil Birekli Ilige'-ről szűkszavúan ezt jegyezte fel: `Meleg ásványvizű fürdő zöld oszlopokkal; téglával van fedve; teljesen megmaradt - áll Fehérvári Zoltán cikkében az Építészfórum oldalán.

A török fürdőket a visszafoglalt területek igazgatását intéző Neoacquistica Comissio a budai kamara alá rendelte. A bevételhiánnyal küszködő budai városi tanács 1691-től többször is kérvényezte, hogy a kamarai igazgatás alatt lévő fürdőket, a sörházat és a révdíjat adják át a városnak. A kamara által csak három éves használatra átengedett két fürdő közül az uralkodó a Rác fürdőt elvette a várostól, és Berkázy Károly János császári kapitánynak ajándékozta. Ezért kárpótlásul 1696. december 1-én végleg a városnak adományozták a Rudas fürdőt a városi kiadások fedezésére. A város így jutott legrégebbi közüzemének birtokába.

Forrás: Építészfórum

Dunai homlokzat, 1894

A kamarai igazgatás időszakából a Tabánról készült telekösszeírások nem maradtak fenn. A városi igazgatás idejéből származó legkorábbi összeírásban, az 1709-ben készült 'Remensurratio suburbii Tabaniensis'-ben[3], és az 1739-től évenként vezetett 'Conscriptiones'-ekben sem tüntették fel a fürdő területének méretét egészen 1786-ig. Ekkor 406 négyszögöl volt, ami az 1832-ben befejezett bővítésig nem változott.

A fürdő külsejének perspektivikus rajza is - összevetve más forrásokkal - hitelesnek tekinthető. Evlia Cselebi 1660-64 közötti magyarországi tartózkodása alatt 'Utazások története' című világkrónikájában részletesen leírta a Budán található török épületeket, köztük az akkori nevén a 'Zöld oszlopos fürdőt' is. "A Jesil direki ilidse: Bebbag-Chane külvárosban van a Duna partján nyolc boltíve fölött magas kerek kupola van, cseréppel fedett lévén, benne vízmedence van, amelynek kerülete kétszáz lépés... A nyolc boltív alatt hánefi medence van... Kupolájának négy sarkát deszkazsindely fedi. Egy zöld oszlopa van, azért nevezik zöldoszloposnak

A fürdő a 18. század folyamán csipkerózsika-álmát aludta. Az Európában ekkor uralkodó felfogás a fürdést ártalmas tevékenységnek tartotta. Változást a felvilágosodás hozott, és - ahogy ez nálunk más dolgokban is megtörtént - itt is felülről érkezett. A Helytartótanács felszólította a budai városi tanácsot a leromlott állapotú fürdő rendbehozatalára, amire 1794-1795-ben került sor. Schmall szerint ekkor épült a Duna felőli szárny földszintje, ennek viszont ellentmond az, hogy az 1831-es alapozási rajzon és földszinti alaprajzon a teljes dunai oldal új épületszárnyként van megjelölve. Inkább a fürdő bejárat előtti szárny épült ekkor az északi oldalon.

Forrás. Építészfórum

Társalgó és tyúkszemvágó terem, 1895

A fürdő bővítésének ügye folyamatosan napirenden volt. 1799-ből és 1805-ből van adat építésre. A fürdő dél felé való terjeszkedését 1810-ben a 70 öles Malmerics-telek megvásárlása készítette elő. Az események rendkívül lassan haladtak, csak 1826-ben kérték fel ifj. Kimnach Lajost a fürdő-kibővítés terveinek elkészítésére, majd csak 1829-ben folyamodtak a Helytartótanács hozzájárulásához. A megbízást mégsem Kimnach, hanem ifj. Dankó József kapta meg, aki 1831. október 15-én szignálta terveit.

Az 1838-as árvíz idején földszinti helyiségei víz alá kerültek, de a szerkezeti részekben kár nem keletkezett. A kiegyezés idejére a fürdők közötti verseny kiéleződött. Heinrich Nepomuki János Ybl Miklóssal jelentősen kibővíttette a Rácfürdőt. Viszont annak ellenére, hogy az elavuló kádfürdőket fokozatosan kőfürdőkre cserélték fel, a Rudas fürdő általános állapota leromlott. 1866-ban a város házikezelésébe vette, mert az utolsó bérlő csődbe ment, és az új pályáztatás eredménytelennek bizonyult. Egy rövid tisztasági felújítás idejére bezárt fürdő, és 1866. május 16-án nyílt meg újra.

Szeretné megismerni a részleteket is? Olvassa el a teljes cikket az Építészfórum oldalán!

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár