Témaparkká válhat Manhattan kulturális öröksége
2006. január 12.-Múlt-kor
New York egykori művésznegyedében, a Greenwich Village-ben ma már csak táblák emlékeztetnek rá, hogy valamikor írók laktak itt, mint Mark Twain, Edgar Allan Poe, Ernest Hemingway, John Steinbeck, vagy olyan zenészek, mint Bob Dylan.
Már az utcák vonalvezetése is Manhattan ezen egyedülálló részének ellenálló szelleméről tanúskodik. Kacskaringósak és görbék, mert amikor a XIX. század elején a félszigeten a nyílegyenes utcákat kiépítették, a `falu` már kialakult saját életét élte, ami lehetetlenné tette betagozódását. Az indiánok ösvényei és a holland gyarmatosítók földjei mentén létesült utcáknak neve és nem száma van, az ott épült házak alacsonyak. A második világháború után a lakónegyed nagy erővel vonzott magához művészeket, excentrikus alakokat és homoszexuálisokat, akik nyomában azután a háború ellenzői, hippik és beat-csillagok érkeztek. A Greenwich Village-t átszelő Christopher Streeten tartották 1969-ben tiltakozó felvonulásukat a homoszexuálisok a New York-i rendőrség razziái ellen.
Az átalakulást az utóbbi időben különösen látványossá vált: luxus apartmant-házak épültek, sorra nyíltak az előkelő butikok. Régen volt meghitt kávéházak helyén ma jobb esetben a Starbucks presszólánc boltja, rosszabb esetben egyéb üzletek működnek. Turisták tömegei érkeznek autóbuszokon, mert a negyedet a Jóbarátok című televíziós sorozatból ismerik - bár azt Kaliforniában forgatták.
Sokan vélik úgy, hogy ez a fajta átalakulás egész Manhattanre jellemző, és a város úton van ahhoz, hogy olyan cigarettahamu- és a kutyapiszok mentes legyen, mint a floridai Disney World.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma)