Folytatódik a szegedi vár feltárása

Horváth Ferenc elmondta: a szegedi emlék az Alföld legnagyobb téglavára volt a török időben és mindig királyi vagy főúri kézben volt. A törökök 1543-ban a várossal együtt elfoglalták, tovább erődítették, felújították, de az 1680-as évek második felére állapota ennek ellenére leromlott. Akkor a Habsburg katonai parancsnokság grandiózus terveket készített a felújításra; közvetlenül a török kiűzése utáni években katonai, hadmérnöki felmérések készültek. A vár középkori állapotát nemcsak térképi felmérések, hanem képi ábrázolások is őrzik.

A vár 1713-as tervrajza

Az adatok szerint a vár legrégibb része egy római alapokra épült középkori palota volt. Az udvar közepén gótikus vártemplom állt, amely a XIV. század első felében épült. Magyarország egyik legrangosabb és legnagyobb gótikus csarnoka túlélte a törököket, azonban a katonai parancsnok 1713-15 körül lebonttatta, hogy ne kerülhessen ide a püspöki székhely. Mária Terézia idején épült egy kazamata sor, amelynek egyik láncszeme még most is látható; ez az egykori középkori vár legfiatalabb, barokk kori része, a többi emléket 1881- 82-ben, a nagy árvizet követően földig rombolták. Azóta Szegeden csak elméleti várkutatás létezik, mert a megmaradt alapok a föld alatt találhatóak, kivéve a kis vár kazamata részletét, az úgynevezett Mária Terézia kaput.

A vármaradvány felújítására 1999-ben került sor, amikor kiállítóhelyet, régészeti raktárt és tanácstermet építettek ki. Ennek során középkori falak kerültek elő közvetlenül a bejárat előtt, így elkezdték a régészeti leletmentést, és a vár udvar közepén középkori vártemplomra bukkantak. A szakértők szerint igazi ritkaságra került a kezükbe: a templom déli oldalán állt egy oldalkápolna, amelynek még a török időben beomlott a teteje. Évszázadokkal később most kiderült, hogy eredetileg mívesen faragott, gótikus bordatagokból kialakított, úgynevezett csillagboltozat fedte az épületet. Ehhez hasonló eddig csak Baján és Visegrádon került elő, ám a szegedi a legnagyobb és a leghiánytalanabb. A régészek eddig több mint 400 sírt tártak fel a templomban és körülötte is találtak temetkező helyeket.

A gótikus bordaboltozat mellett számos díszes kőfaragványt találtak, ezen felül egy befalazott Anjou kori falfestés részlet is előkerült, amely az Alföldön nem túl gyakori emlék. A városi és a megyei önkormányzat, valamint a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával folytatódik a munka és a tervek szerint - további támogatásokkal - három év múlva a közönség elé tárhatják az előzetesen feltárt műemlék templom maradványait.

(MTI Panoráma)