2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Spanyolnátha: visszatérhet

2003. november 19. 10:00

Korábban

Hol vannak a katonák?
A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938 -1945
A párizsi békekonferencia
Ha az 1919-es békekonferencia

Miért volt ilyen gyilkos hatású a spanyolnátha?

A kutatók is csak találgatnak: lehet, hogy valamilyen kórokozó egy mutáció következtében vált ilyen veszélyessé, de az is lehet, hogy egy influenzavírus és egy tüdõgyulladást okozó baktériumtörzs egyszerre kezdett el fertõzni, és így felerõsítették egymás hatását. Ausztrál kutatók szerint az 1918-as spanyolnáthát, az emberiség történetének egyik legtöbb áldozatot szedő járványát egy emberi és egy sertésekből származó influenzavírus kombinációja váltotta ki. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy hasonló eset a jövőben is megtörténhet.

A Science tudományos magazinban megjelent tanulmányban az Ausztrál Nemzeti Egyetem (Canberra) kutatói arról számolnak be, hogy a híres járványt okozó vírus egyik kulcsfontosságú génje olyan hibrid volt, amely az emberi és az állati vírusok genetikai anyagának egyesülése miatt alakult ki. A kutatók szerint ez a különleges kombináció okozta a járvány súlyosságát, amely 1918-19-ben 20 millió áldozatot szedett világszerte. Mark Gibbs, a kutatásokat vezető tudós szerint a múltbéli járványok minél pontosabb megértése létfontosságú ahhoz, hogy a jövőben elkerüljük az ilyen tragédiákat. A nagy influenzajárványokat a vírus állandó változásai váltják ki, s az 1890-es, az 1918-as, az 1957-es és az 1968-as kitörés után néhány tudós szerint hamarosan újabb várható.



Az 1918-as spanyolnátha kórokozóját nem őrizték meg, és sokáig úgy gondolták, hogy elveszett a tudomány számára. 1997-ben azonban a vírus genetikai anyagának egy részét sikerült kivonni az 1918-as járvány egyik női áldozatának holttestéből, amit az alaszkai jégmezőkön találtak meg, továbbá két, a járványban elpusztult amerikai katona vérmintáiból. Amerikai kutatók rekonstruálták a vírus genetikai állományának egy részét, és összehasonlították más vírustörzsekével. Ez a vizsgálat azonban nem tárta fel, mitől volt olyan pusztító ez a változat.

A kutatók vizsgálataik során azt találták, hogy a vírus génjeinek egyike valójában egy olyan hibrid, amely az 1918-as nagy járvány előtt közvetlenül elterjedt két vírustörzs génrészleteinek egyesülésével jött létre. A kutatók szerint ebben a különleges génben bekövetkező változások a vírust felismerhetetlenné tették az immunrendszer számára, ez okozta a járvány súlyosságát. Az eredeti vírusok egyike emberből, a másik sertésből származott.

A Science magazinban megjelent tanulmány szerint az influenza időnként átterjedhet a sertésekről az emberre, illetve fordítva. A kétféle vírus egyesülése akkor következik be, amikor egy sertés vagy egy ember egyszerre fertőződik meg mindkét típussal, amelyek aztán a sejteken belül egy másolási hiba folytán összekeverednek.

Az állati vírusoktól való félelmet jelenleg főként az ún. xenotranszplantációs (fajok közötti szervátültetés) és egyes génterápiás kísérletek táplálják. A spanyolnátha-járvány hibridvírusa arra figyelmeztet, hogy érdemes komolyan venni a vírusok keveredésének veszélyét.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár