2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Elismerik a magyar régészeket Egyiptomban

2008. január 25. 12:30

Az ókori történelem titokzatos alakjai

[moniqe] Ön szerint mennyi `titok` van még az ókori Egyiptomban?

Rengeteg titok van, véleményem szerint ennek alig egy század része került eddig napvilágra, és ez a megállapítás nem csak régészeti szempontból érdekes, hanem vallástörténeti, filológiai és filozófiai szempontból is.

[Chupacabra] Igaz hogy voltak olyan dinasztiák, ill. királyok amikről szinte alig maradt feljegyzés ? Most éppen melyik időszakkal foglalkozik kedves Zsuzsa?

Valóban voltak uralkodók, akik sem a királylistákon, sem a forrásokban nem találunk, csak sejtéseink vannak, hogy léteztek; ezek azok az uralkodók, akik főként az ún. átmeneti időszakokban uralkodtak, vagy idegen származásúak voltak. Jelenleg az Újbirodalommal és az ásatás révén a késő korral foglalkozom, tehát a Nagy Sándor hódítását követő időszakkal. De továbbra is kedvencem maradt az Óegyiptomi Intelmek, amelyek remélhetőleg hamarosan könyv formában is megjelenik.

Kedvenceim közé tartozik az őskor és Egyiptom történetének legkorábbi időszaka, az ún. predinasztikus kor, Egyiptom állammá alakulásának, az adminisztráció kibontakozásának időszaka, azaz az egyiptomi történelem kezdete. Az utóbbi időszakban egyre több új ásatási eredmény változtatta meg a korábbi elméleteket. Ez egy nagyon izgalmas korszak, ahogy az eretnek fáraó, Ehnaton rövid, 17 éves uralkodásának időszaka is.

[Valilány] Van-e még arra esély, hogy találnak Egyiptomban érintetlen királyi sírt?

Igen, van esély, hiszen nem találták meg az összes ismert fáraó sírját. Nem biztos, hogy ezt a Királyok Völgyében kell keresni, lehetséges, hogy vagy a környező területen, vagy egészen máshová temetkeztek.

[jozsi86x] Mit tud Tutanhamon átkáról? Úgy tudom hogy a régészek akik megpróbálták feltárni a sírt, rejtélyes módon meghaltak.

Igen, ezek a hírek Tutanhamon sírjának feltárását követően kerültek a nemzetközi sajtóba. Valójában a több ezer éven keresztül lezárt sírban, amelybe élelmiszert, növényeket, állati maradványokat helyeztek el, a szerves anyagok elbomlottak és a légmentesen elzárt helyiségben elindult egy bizonyos gomba kialakulása. Ez a gombafajta különösen légzéskárosodásokat okozott, én magam is tudok olyan amerikai hölgyről, aki belépett ebbe a sírba egy látogatás során, és olyan asztmatikus tünetekkel vitték kórházba, hogy már nem is tudtak rajta segíteni, megfulladt a gombák belélegzésétől. Erre minden hosszú ideig lezárt sírban - ahol szerves anyag bomlik - számítani lehet, nem véletlen, hogy a feltárás során az első belépéskor a kutatók maszkot vesznek fel. Carternek erre nem volt módja, az ásatást patronáló Lord Carnarvon pedig vérmérgezésben halt meg.

Mindez tehát nem egy átok hatása, ahogy az a köztudatban elterjedt, hanem egy erős allergiát okozó gombás fertőzés. Ez a fertőzés sajnos a sír falait is rombolja, és egyre több barna folt jelzi a gombák pusztítását. Félő, hogy egy-két évtized múlva a sírban látható freskók teljesen elpusztulnak. Ezért a régészeti hivatal több alkalommal tervezte a sír bezárását, azonban a turisták kérésére egy idő után mindig újra kinyitották, hiszen Tutanhamon az egyiptomi történelem egyik legnépszerűbb alakja.

[MissRuby] Jó napot kívánok! Ön szerint megtalálják valaha Nefertitit? Merre keresné? Kevés a feltáratlan terület...

Nefertiti az ún. eretnek fáraó, Ehnaton felesége volt, akinek óriási befolyása volt mind a vallásra, mind a politikára. Véleményem szerint Nefertiti Ehnaton halála után fáraóként jelent meg a színen, és három évig uralkodhatott. Rendkívüli egyéniség volt, valószínű, hogy a reform bizonyos folyamatai hozzá köthetők, különösen Aton istenre vonatkozóan. Egyiptomban - a közhiedelemmel ellentétben - nagyon sok a feltáratlan terület, különösen a Deltában, hiszen a Delta Egyiptom legsűrűbben lakott része, és a modern települések a régészeti lelőhelyek fölött terülnek el.

[édes lány vaok] Igaz lehet Mózes legendája?

Ehhez a témához szeretném, ha elolvasná Freud Mózes című könyvét, ami a maga korában a legújabb kutatásokra épített. Jelenleg úgy tűnik, hogy Mózes egyiptomi volt. Érdemes a nevét megvizsgálni, hiszen a "Mose" nagyon gyakori az egyiptomi nevekben, és annyit jelent, hogy "aki született" (pl. a Ramose és a Ramszesz névben is előfordul). A héber nyelvben a vízből kihúzottként értelmezik a név jelentését. Valószínűbbnek tartom az egyiptomi változatot, azonban nincs kizárva, hogy idegen eredetű volt, hiszen az első és a második átmeneti korban számos idegen érkezett Egyiptomba, és telepedett le főként annak középső részén.

Egyes tudósok a hükszoszokat tartják Mózes népének, és ezt igazolják az Egyiptomban található régészeti leletek is. Őket I. Jahmesz fáraó, a 18. dinasztia első uralkodója űzte ki végleg, és habár a kivonulást II. Ramszesz fáraó korára teszik, valószínűleg erre előbb sor kerülhetett. Véleményem szerint az Amarna-kor bukása után az üldözött Ehnaton hívők távoztak az országból, és hozzájuk csapódott az idegen csoportok egy része is.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár