2007. november 14. 13:00
Arrabona (Győr) városától a limes út a mai régi 1-es számú főút mentén haladt tovább. Több őrtorony és mérföldkő is előkerült az út mentén, Kunsziget területén jelentős méretű őrtornyot tártak fel a régészek.
Lébény területe az őskortól kezdve folyamatosan lakott hely volt. Az újabb kőkortól a bronz- és vaskoron keresztül követhetjük itt az ember nyomait. A késői vaskorban itt élt kelták lakóházmaradványait is feltárták az ásatások során.
Quadrata erődje a mai 1. számú országút nyugati oldalán, a 153-as kilométernél fekszik, az úttól 40-50 méterre, a lébénymiklósi útelegazástól északnyugatra. Csaknem pontosan négyzetes formáját az éppen itt (talán az elnevezése is erre utalhat), a castellum melletti útkanyarulat is kihangsúlyozza. Az erőd tömbje még ma is több méterrel kiemelkedik a környező szántóföld szintjéből, nem véletlen tehát, hogy Barátföldpuszta épületei csaknem kivétel nélkül ezen az emelkedésen állnak.
A római lelőhelyet Pococke és Milles angol utazók azonosították Quadratával. Az első ásatást az amatőr régész Kováts István végezte a tábor területén még az 1930-as években. Ennek során a délkeketi saroktornyot, a porta principalis dextrát és a délnyugati fal egy szakaszát tárta fel. Megállapította, hogy a castellumnak a kőépítés előtt palánkperiódusa is volt. A lekerekített sarok külső oldalán egy külső tornyot is ki lehetett mutatni. Az erődről alkotott mérvadó ismereteket azonban Gabler Dénes 1964-1969 között végzett ásatásainak köszönhetjük. Eszerint a 105 méter széles palánktábort a késő traianusi korban emelték.
A 170 után épített kőerődítmény 115,5x113 méter nagyságú. Oldalfalait a szokásnak megfelelően a korábbi árok külső szélébe alapozták, a délnyugatit azonban még délnyugatabbra, ezzel is bizonyítva, hogy már akkoriban is számolni kellett a Duna eróziós hatásával, hiszen a Szigetköz akkor a mainál sokkal nagyobb területet foglalt el. Az erődítménynek négy kapuja volt, amelyeket az első kőperiódusban feltehetőleg csak fatornyokkal láttak el, a falszélességnyivel kiugró kő kaputornyok pedig csak később, valószínűleg a félkör alakú saroktornyokkal együtt, Caracalla uralkodása idején épültek.
A Nagy Konstantin idejére keltezhető legyező alakú saroktornyok itt olyan takarékos módon épültek meg, hogy a korábbi 4,5 méter széles védőárkot meg lehetett hagyni. A polgári település nyomai közvetlenül az erőd környékén figyelhetők meg, elsősorban a déli oldalon. Még délnyugatabbra a temető nagy részét is sikerült Gabler Dénesnek föltárnia. A lébényi templom falából ajándékozás útján került a győri Xántus János Múzeumba egy Silvanus oltárkő, míg az általános iskola udvarán a római tábor területéről előkerült mérföldkő látható.
A rómaiakat felváltó hunok után keleti gótok, majd longobárdok éltek a vidéken, őket a 6. század második felében az avarok követték. Ezt a kereszténnyé lett avar népességet, s az idők folyamán közéjük szivárgott kisszámú szlávot találták itt honfoglaló őseink a 9-10. század fordulóján. Az ismételt ásatások során feltárt régészeti leletek egyértelműen bizonyítják, hogy a környék, s maga Lébény is, a honfoglalás idején is lakott hely volt.
Web: www.lugio.hu, www.ripapannonica.huBlog: romaikor.blogter.hu, romanage.blogter.hu
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
szerkesztőségét!
