2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

Kalandozások Pannóniában: kereskedőváros a folyók torkolatánál

2007. november 6. 13:00

Győr ókori települése a Rába-torkolati átkelőhelyhez kapcsolódva alakult ki, amelyhez a limes menti hadiúton kívül Savariából és a Balaton felöl is futottak be utak.

Korábban


Kalandozások Pannóniában: a limes világörökségi védelme


Kalandozások Pannóniában: légifelvételek a limes kutatásában


Kalandozások Pannóniában: a limes kutatásának története


Kalandozások Pannóniában: a birodalom öröksége


Kalandozások Pannóniában: erőd védett a szarmaták ellen


Kalandozások Pannóniában: dinamittal bontották a hadikikötő romjait


Kalandozások Pannóniában: limes a Sárköz mentén


Kalandozások Pannóniában: erőd őrizte a dunai átkelőt


Kalandozások Pannóniában: a bölcskei szikla titka


Kalandozások Pannóniában: villák épültek a római erődből


Kalandozások Pannóniában: katonai tábor Dunaújvárosban


Kalandozások Pannóniában: szír istenség védte az adonyi zsoldosokat


Kalandozások Pannóniában: római tábor vaskori halmokon


Kalandozások Pannóniában: keleti napistennek hódoltak Camponában


Kalandozások Pannóniában: lakópark épülhet a római táborra


Kalandozások Pannóniában: légiósok a fővárosban


Kalandozások Pannóniában: szír íjászok Szentendrén


Kalandozások Pannóniában: a dunabogdányi őrtornyok titka


Kalandozások Pannóniában: erődrendszer a Dunakanyarban


Kalandozások Pannóniában: veszélyeztetett erőd Pilismarótnál


Kalandozások Pannóniában: római castellum az esztergomi Bazilika alatt


Kalandozások Pannóniában: római rejtélyek a tokodi erődben


Kalandozások Pannóniában: római falak védték Rákóczi csapatait


Kalandozások Pannóniában: iszaptenger tette kutathatatlanná Almásfüzitő castellumát


Kalandozások Pannóniában: középkori műkincstolvajok fosztogatták a latin gyarmatot


Kalandozások Pannóniában: Leányvárral büntették a germánokat


Kalandozások Pannóniában: római tábor az őskori kút mellett

Arrabona nevében a Rába folyó antik nevére ismerhetünk rá. A mai Mosonmagyaróvártól (Ad Flexum) mért távolságát az Itinerarium Antonini 25 római mérföldben adja meg, ami megfelel a 37 km-es tényleges távolságnak. A folyami átkelőhelynél egyesülnek a limes-úttal a Savariából (Szombathely) és Sopianaeból (Pécs) érkező fontos utak, így nem véletlen, hogy ezt a vidéket már az i.sz. 1. század közepén, Claudius uralkodása idején megszállta egy segédcsapat. Később, a szomszédos erődítmények megalapítása után is megőrizte rangját, és ennek megfelelően a 2. század elején Pannonia superior (Felső-Pannónia) egyetlen kettőzött erejű lovascsapatát kapta helyőrségül. Feltehető, hogy ez az egység a késő római korig Arrabona helyőrsége maradt.

Légifotók Győrről a Civertan oldalán

A Rába és Mosoni-Duna folyók találkozásánál található a mai Káptalan-domb, a település ősi magja. A régészeti leletek tanúsága szerint többek között illírek, szkíták és kelták is lakták. A castellum pontos helyét és kiterjedését illetően azonban sok a bizonytalanság. Habár a kutatók már régóta a Káptalan-dombon, a középkori vár alatt gyanították a római erődítményt, ahol különböző leletek és kisebb ásatások gazdag római rétegekre utaltak, a biztos eredményeket csak T. Szőnyi Eszter és Tomka Péter feltárásai hozták meg, akiknek a palánktábor, a kőerődítmény és a későrómai erőd néhány fontos épületét sikerült felszínre hozniuk.

"A legkorábbi leletek egy fából készült legénységi barakk maradványai, amelynek alapárkait és cölöplyukait sikerült megtalálni. A feltárások megerősítették Gabler Dénes korábbi véleményét, miszerint a kőerődöt a 2. század elején emelték, tehát pontosan akkor, amikor az újabb helyőrség érkezett. Természetes, hogy a milliaria egység lényegesen nagyobb erődöt kellett építsen magának, mint a megelőző kisebb létszámú segédcsapatok. Ebből a periódusból két épületet és a köztük haladó 6 méter széles útszakaszt sikerült az ásatásokon megfigyelni, valamint egy helyiségsort föltárni. Ez az épület éppen úgy van tájolva, mint a megelőző barakképület, vagyis megőrizték a korábbi beosztást. Ennek ismeretében megalapozott az a feltevés, hogy a palánktábor egészen a kőerőd kialakításáig használatban volt. Az újonnan emelt kőépületek igen sokáig voltak használatban, valószínűleg a 4. század kezdetéig" - írja T. Szőnyi Eszter ásatási beszámolójában.

Habár a közép-császárkori erőd kiterjedése továbbra sem ismert, azt sikerült megállapítani, hogy mintegy 150x230 méter kiterjedésű és 3,45 hektár alapterületű volt. A feltárás területén azt is meg lehetett figyelni, hogy a kőépületeket a 4. században széles sávban lebontották, hogy helyet csináljanak a későrómai erődfalnak. Ezt a hatalmas falat mintegy 40 méter hosszan sikerült föltárni. Alapozása 3,2 méteres, mintegy 3 méter magasan megmaradt felmenő fala 2,8 méter széles volt. Megfigyelhető volt az erőd patkó alakú tornya is. A lelet azt mutatja, hogy a későrómai erőd kisebb volt a korábbinál. Nagy kár, hogy ennek a részben pincékben, részben új épületek helyén feltárt csodálatos leletnek nagyrészt meg kellett semmisülnie. A püspöki palota kertjében föltárandó további szakasza romkertként konzerválva és kialakítva hamarosan a nagyközönség elé kerülhet majd.

A tábortól délkeletre a i.sz. 2. századtól egy kereskedő- és polgárváros is kialakult. A római tábor és a körülötte fekvő polgárváros azonban az i.sz. 4. században teljesen elpusztult. A vicus a castellum déli és keleti oldalára terjedt ki, ahol ma Győr központja található. Az elpusztult római település és a településből kiinduló úthálózat feltérképezését az időbeli távolság és a régészeti feltárások erős korlátozottsága nehezíti. További nehézség, hogy két évezred távlatában a települést befogadó táji környezet már nem tekinthető állandónak, hiszen ennyi idő alatt a táj is átalakul. Győr térségében a legjelentősebb tájalakító folyó a Mosoni-Duna, emellett jelentős a beletorkolló Rába és Rábca folyók tevékenysége is.

A belvárosi ásatások során fellelt utca- és épületmaradványokból azonban tudjuk, hogy a római kori polgárváros derékszögű hálós utcaszerkezete kb. 25 fokot zárt be a mai derékszögű hálós utcaszerkezettel. A római út kelet felől a Dunát végigkísérő magasparton érkezett Arrabonába. Innen az út főága a mérföldkövek számozása szerint Szombathely (Savaria) felé és azon túl Rómába vezetett, a másik út, pedig áthaladt a Rába-torkolati vízi átkelőn, majd a Mosoni-Duna és a Hanság-mocsár közötti alacsony homokdűne-sort követve Németóvárba (Carnuntumba) vezetett. A limes-út egy darabja a Győr melletti Abda térségében a szántásban jól érzékelhető, sőt, légifelvételekről mai is egyértelműen feltérképezhető. Győr közelében azonban a római útnak nyoma veszik.

A feltárt kőemlékek és további régészeti tárgyat a Xantus János múzeum állandó és időszakos kiállításain tekinthetők meg. Figyelemre érdemes a középkori vár pincerendszerében kialakított kőtár is.

Web: www.lugio.hu, www.ripapannonica.hu
Blog: romaikor.blogter.hu, romanage.blogter.hu

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár