2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Saját történeteiket követelik a második világháború latin veteránjai

2007. április 26. 11:00

Egy hamarosan bemutatásra kerülő amerikai dokumentumfilm-sorozatból a spanyolajkú közösség tagjainak hiányát kifogásolták.

A PBS tévécsatornán szeptemberben mutatják majd be A háború (The War) címet viselő, 14 órásra tervezett alkotást, amelynek rendezője korábban az amerikai polgárháborúról készített egy szintén monstre szériát. Ken Burns rendező filmje a veteránok személyes élményire koncentrál, külön-külön bemutatva a háborúnak az egyes közösségekre gyakorolt hatását is. A film egyedi történteket mesél majd el arról, hogy a harcok miként változtatták meg az egyes emberek és környezetük életét. Azt azonban a kezdettől tudták, hogy a film sok szempontból egyáltalán nem lehet átfogó, ezért inkább az egyes emberi reakciókat és magatartásformákat próbálták meg érzékeltetni.

Amikor azonban a spanyolajkú veteránszövetségek vezetői megtudták, hogy közösségükből senki sem szólal meg a sorozatban, azonnal tiltakozásukat fejezték ki. Burns majdnem teljesen befejezett filmje ennek ellenére érintetlen marad, és a most leforgatásra kerülő latino történeteket a reklámszünetek elé, vagy azt egyes epizódok végére illesztik majd be. A részleteket még nem dolgozták ki, ám az ígéretek szerint a filmekben szereplő afroamerikaiakhoz és indiánokhoz hasonlóan az ő történetüket is nagyon gondosan és odafigyelve kezelik majd. Burns ezen kívül abba is beleegyezett, hogy egy latin producert is alkalmaznak, aki a speciális tartalmat koordinálja.

A csatorna hamarosan két másik, második világháborús filmet is bemutat. A "Justice for My People: The Dr. Hector P. Garcia Story" és a "Bill Moyers Journal" egytől egyig latino katonákról szól. Egyesek azonban egyáltalán nem elégedettek ezzel a döntéssel: Antonio Gil Morales, az American GI Forum veteránszövetség vezetője szerint ők valójában azt akarják, hogy az egész sorozatot újravágják, mert a történeteik így csak a "kötelezően szükséges adaléknak tűnhetnek".

Az eset a mára többséggé váló amerikai kisebbségek történetének ismeretlen oldalára világít rá, amely hamarosan igen komoly változásokat idézhet elő az Egyesült Államok történelemoktatásában és történetírásában is. Másrészt igen fontos lehet mindez a második világháború történetének bemutatásában is, ahol egész mostanáig nem szívesen emlékeztek meg a hadszíntereken harcoló latinokról, feketékről és indiánokról. (A legutóbbi pozitív példa Clint Eastwood A dicsőség zászlója című alkotása volt.)

A probléma persze nem egyedi: a franciák is szívesen megfeledkeztek az ország felszabadításában jelentős szerepet játszó arab származású katonákról, akiket csak a róluk készített film (Indigenes) bemutatása után próbáltak meg kárpótolni.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár