A régi könyvek reneszánsza

Nem csoda, hiszen egész sor első kiadás, számozott, dedikált példány és különleges bibliofil könyv szerepelt a kínálatban. Téma szerint akadtak régi nyomtatványok, bibliák, 16-18. századi vallásmagyarázatok, judaikák, szótárak, tudományos könyvek, útleírások az 1700-as, 1800-as évekből, szépirodalom, gasztronómiai, vadászati kiadvány, régi folyóiratok, kiállítási katalógusok és művészkönyvek.

A Telegdi Miklós katolikus püspök által írt és 1577-ben, Nagyszombatban kinyomtatott, a húsvéttól adventig terjedő időszak evangéliumait tartalmazó kötet hozta az aukció legmagasabb árát. A becses munka az éppen a Telegdi által megszervezett nagyszombati nyomda második terméke, és az első, magyar nyelven, magyar földön megjelent katolikus mű, ezért megérte a 400 ezer forintos leütési árát.

Két egybekötött, Veresmarti Mihály apátkanonok, hitvitázó által írt, és 1639-ben, illetve 1641-ben, Pozsonyban nyomtatott, jó állapotban lévő kötet ára 80 ezer forintról 145 ezerig emelkedet. A Pázmány Péter által pártfogolt jezsuita Káldi Györgyöt a magyar katolikus egyház bízta meg a Biblia lefordításával,  munkája többszöri javítás után 1626-ban, Bécsben jelent meg, s ezt a tridenti zsinat 1546-ban a katolikus egyház hivatalos Bibliájának nyilvánította. A szép példányú első kiadású Szent Biblia 300 ezer forintért talált gazdára. E mellett még 16 Biblia szerepelt az aukciós listán, 1700-1800-as kiadások, ezek 16 és 60 ezer forint közötti áron keltek el.

A történeti munkák közül kiemelkedett Istvánffy Miklós humanista történetíró két  együtt kínált műve, a magyar királyság történetéről (1685-ös kiadás), és egy kortárs beszámoló az 1638-as bécsi török ostromról, amelynek előzményeként a Thököly-féle felkelésről is tudósít a szerző (1683-as nyomat). A könyvritkaságot 60 ezer forintról indították, és 105 ezernél ütötték le.

Becses, igazi ritkaság Zsámboki János Emblemata című műve, amelyet fametszetű ábrákkal 1599-ben Leidenben nyomtattak ki. A történetíró, orvos, kartográfus, polihisztor Zsámboki legnagyobb költői teljesítménye az Emblemata című versgyűjtemény, amelynek különleges értéke a magyar vonatkozású városképek, híres személyiségek képi megjelentetése. A 100 ezer forintra taksált antikvitást 170 ezer forintért szerezte meg valaki.

A Gombostű című képes divatközlöny 1862-es első évfolyama 16 ezer forintról 64 ezerre tornázta fel az árát. A magyar bohémvilág, a budapesti újságírók 1908-as almanachja 11 ezer, a Borsszem Jankó 1916-os kalendáriuma pedig 16 ezer forintot ért meg valakinek. Kertész Imre géppel és kézzel írott leveléért a 3 ezer forintos kikiáltási ár tízszeresét adták. Fényes Elek Magyarország statisztikáját tárgyaló szép, egységes állapotú sorozatát, amelyhez egy 1894-ből való könyvkereskedési számlát is mellékeltek, 60 ezer forintról 86 ezerre licitálták.

Az első magyar lexikonok egyike, az ötkötetes Ismerettár 1858-64 között jelent meg Heckenast nyomdájában, 16 ezerért indították, de 44 ezer forintért kelt el. Egy ritka, nyelvújítási szótár 30 ezer forintért talált új gazdára. Igen népszerűnek bizonyultak a gasztronómiai könyvek, a régi szakácskönyvek, a terítékekkel, és a mezőgazdasági termékek feldolgozásával foglalkozó kiadványok. Jól szerepeltek a szépirodalmi művek is. Gárdonyi Géza, Kkrúdy Gyula, Mikszáth Kálmán, Petőfi Sándor, Szabó Lőrinc első kiadású, vagy az író dedikációjával ellátott díszkiadások, emelt áron mentek el.

Az igazi rekordot Selma Lagerlöf Gösta Berligjének 1922-es kiadása hozta: két telefonos licitáló versenyében a kikiáltási ár tizenháromszorosáért, 38 ezer forintért kelt el.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)