Hónap: június • Nap: 28
1491. június 28.
Megszületett VIII. Henrik angol király
A Tudor-házból származó VII. Henrik második fia és utóda Greenwich-ben látta meg a napvilágot. 1509-ben feleségül vette Aragóniai Katalint, bátyjának, Arthurnak özvegyét. Uralkodásában kezdettől kirajzolódott az az irányvonal, amely később az angol külpolitika jellemzőjévé vált: nevezetesen az európai nagyhatalmak közötti egyensúly fenntartása. A Franciaország elleni Szent Ligához csatlakozása (1511-1514) és a guinegatte-i győzelem (1513) lehetővé tette számára a XII. Lajossal szövetséges skótok seregének megsemmisítését még ugyanezen esztendőben, Flodennál. A francia veszély elmúltával a király kivált a Ligából, s mivel nyugtalanították I. Ferenc törekvései, V. Károly német-római császár mellett kötelezte el magát. 1527 után azonban - V. Károly megerősödése láttán - ismét a franciákhoz közeledett, azonban sikertelenül, mert I. Ferenc skóciai befolyását nem sikerült visszaszorítania. Ők a gyermekként uralkodó Stuart Máriát támogatták. Az angol uralkodó kezdetben mélyen kötődött a katolicizmushoz és hevesen elutasította a lutheránus tanokat, amikor azonban a pápa megtagadta Aragóniai Katalinnal kötött házasságának érvénytelenítését, szakított a római egyházzal. 1534-ben (1534.03.16.) az angol (anglikán) nemzeti egyház fejévé nyilvánította magát. Act of supremacy, Egyházfőségi rendeletével feloszlatta a kolostorokat, kisajátította az egyházi birtokokat és kíméletlen harcot indított a katolikusok ellen. Ugyanakkor megőrizte a katolikus világi hierarchiát és a szentségeket is.
Hatszor nősült, második, Aragóniai Katalin után elvett feleségét, Boleyn Annát, következő, harmadik felesége miatt lefejeztette. Harmadik és negyedik felesége Jean Seymour és Kleve-i Anna "élve úszta meg" a házasságot, de ötödik felesége, Howard Katalin szintén vérpadon végezte. Utolsó felesége Parr Katalin volt. A kétszeres feleséggyilkos király a híres államférfit, Morus Tamás lordkancellárt is megölette. Az anglikán egyház annak ellenére nem csak mint megalapítóját, hanem egyik szentjét is tiszteli benne. Hosszú uralkodása alatt elsődleges célja az ország központosítása, a királyi hatalom megszilárdítása volt. Magának az anglikán egyháznak vallási vezetője egyébként a mindenkori Canterbury érsek. Londonban hunyt el 1547. január 28-án.
1519. június 28.
V. Károlyt német-római császárrá választják
A Habsburg-ház üstökösszerűen emelkedett a nagy uralkodó dinasztiák sorába. 1519. június 28-án nagyapja, I. Miksa császár halála után a frankfurti birodalmi gyűlésben a hét választófejedelem unokáját, Károlyt választotta (1500-1556). Országaiban a krónikások szerint `soha nem ment le a nap`. Az ifjú uralkodó jogara alatt egyesültek az osztrák örökös tartományok, Németalföld, Burgundia, Dél-Itália és Spanyolország, illetve ennek tengerentúli gyarmatai. Az `Újvilág` területei, páratlan arany- és ezüstkincsei nagyban hozzájárultak a császár hatalmának kiteljesedéséhez, s azon rögeszméjének elhatalmasodásához, miszerint ő hivatott a keresztény világ egységesítésére. Ez azonban még a Német Birodalomban sem sikerült neki. A hatalma alá tartozó óriási területet a kor viszonyai közt nem lehetett egységes állammá szervezni. Ennek beismeréseként 1521-1522-ben V. Károly az osztrák részeket átengedte öccsének, I. Ferdinándnak. Ezzel elindította a Habsburg-ház két ágra szakadásának folyamatát.
1686. június 28.
Erdély a Habsburgok uralma alá kerül
Apafi Mihály erdélyi fejedelem Bécsben titkos szerződést kötött I. Lipót császárral. Az egyezség kimondta: a császár - igaz, jelentős áron - átveszi Erdély védelmét, ugyanakkor elismeri Apafi fejedelemségét és fia utódlását, továbbá Erdélyt is belefoglaltatja a szultánnal kötendő békébe. Mindennek megvalósulása Erdély szinte teljes függetlenségét eredményezte volna. A felszabadító háborúk és a bécsi udvar nagyhatalmi törekvései azonban egészen más utat jelöltek ki a kis fejedelemség számára. Az 1687. augusztus 12-én megvívott nagyharsányi csata után Lotharingiai Károly herceg teljhatalmat kapott a Haditanácstól Erdély ügyeinek intézésére. A császári csapatok októberben szabályszerűen megszállták a fejedelemséget. Apafi ekkor még megtalálta a biztatónak látszó kiutat. Az október 27-én kötött balázsfalvi szerződésben ugyanis a császári fővezér 12 vár téli szálláshelyül való átengedése és 700 ezer forint lefizetése fejében még szavatolta Erdély függetlenségét. A bécsi katonai vezetés érdekei azonban meghiúsították Apafi utolsó kísérletét is. 1688-ban Antonio Carraffa tábornok már fegyverrel kényszerítette ki a fogarasi nyilatkozatot (május 9-10) miszerint Erdély védurául és örökös királyául ismeri el I. Lipótot és utódait, továbbá újabb erősségeket ad át a császári csapatoknak, és felmondja a török védnökséget.
A Fejedelemség közjogi helyzetét Apafi halála után hosszú időre az 1690 őszén kibocsátott Diploma Leopoldinum határozta meg. A Diploma Magyarországtól elszakítva külön tartományként, ugyanakkor régi törvényei szerint képzelte el a Fejedelemség igazgatását. Biztosította Erdély belső kormányzati önállóságát és a katolikusok befoglalásával kibővített vallásszabadságot. Leszögezte, hogy az ország békeidőben évi 50 ezer, háborúban 400 ezer forint, adót fizet, a császár pedig nem korlátozza a kereskedelem szabadságát. Biztosította továbbá, hogy a kiskorú II. Apafi Mihály fejedelem (1690-1701) felnövekedéséig a gubernátort (kormányzót) és az ország többi főtisztviselőjét - beleértve az erdélyi hadsereg parancsnokát is - a három nemzet (magyar, székely, szász) tagjai közül a rendek választhatják, és a császár csak megerősíti. Meghatározott, nem nagy létszámú idegen őrség tartózkodik a Fejedelemségben német generális parancsnoksága alatt, aki azonban nem avatkozhat a közügyekbe.
Az 1690-es években hosszadalmas viták zajlottak le a bécsi udvar és a Gubernium között a Magyar Kancelláriától elkülönített Erdélyi Kancellária működése és II. Apafi Mihály fejedelemségének császári megerősítése ügyében, amelyek végül Bécs győzelmét hozták. (Apafi Mihályt 1696-ban Bécsbe internálták.) A Gubernium hamarosan elveszítette önállóságát és politikai jelentőségét, az Erdéllyel kapcsolatos döntéseket a Habsburg-kormányzat keretei között, s császár nevében az Erdélyi Kancellárián hozták meg.
1758. június 28.
Meghal Michelangelo Unterberger osztrák festő
A művész Cavalese-ben látta meg a napvilágot 1695. augusztus 11-én. Előbb Passauban élt, ahol a környékbeli kolostorok oltárképeit festette, majd Bécsben telepedett le. Munkásságából kiemelkednek a bécsi Szt. István-dóm, az augusztinusok temploma és a brixeni székesegyház részére festett dekoratív felfogású, barokk stílusú oltárképek. A császárvárosban hunyt el.
1763. június 28.
Földrengés pusztít Komáromban
A Kárpát-medencében az egyik legsúlyosabb földrengés 1763. június 28-án volt, amely elsősorban Komáromot érintette, s a mai Richter-skála szerint 6,2 erősségű volt. Bár a Kárpát-medence `gyengén földrengéses` területetnek minősül az I. század 455. évétől 1918-ig 815 nagyobb földmozgásról készültek feljegyzések. Az 1763. június 28-i komáromi földrengést az egész országban érezték, sőt Drezdában és Lipcsében is. A feljegyzések szerint Kormáromban valamennyi ház megrongálódott, több száz összedőlt. A halottak száma 63, a sebesülteké 102 volt. A katasztrófáról Jókai Mór Az elátkozott család című regényében tesz említést.
1801. június 28.
Kazinczy Ferenc hatévi rabság után kiszabadul a börtönből
1811. június 28.
Megszületett Kriza János, unitárius püspök és népköltészeti gyűjtő
Nagyajtán látta meg a napvilágot. 1835-37-ben a berlini egyetemen tanult. Herder és a Grimm testvérek művei figyelmét a népköltészetre irányították. 1838-tól Kolozsvárott unitárius lelkész, a főiskola tanára, 1861-től püspök volt. Vallotta, hogy a vallás is megköveteli a gondolkodást, mert csak így lesz életet adó meggyőződéssé. Megítélése szerint a lelkésznek kötelessége érzelemteljes, de ésszerű vallást tanítani, amely az észnek erőt, a szívnek meleget ad. Sürgette az egyházak együttműködését, révbe segítette az egyház autonómiáját és megóvta az egyházi világszemléletet az egyoldalúságtól. Nézete szerint az iskolában csak a tudást lehet megszerezni, a műveltséget az önképzés adja. Az egyházi jellegű irodalom területén legjelentősebb műve Káté-ja volt, amely olyan feldolgozás, amely utat nyitott a történelmi és a dogmai kötöttségektől mentes, szabadelvű hittételek terjedésének. E munka Channing Kátéjának átdolgozása, amely az egyházi dogmák és hitvallások helyett csak a keresztény vallást tanítja a Szentírás alapján. Az irodalomban friss, népies hangú dalaival jelentkezett, majd az 1840-es évektől gyűjtötte a székely népköltészet termékeit. 1863-ban adta ki Vadrózsák című kötetét, amely balladákat, dalokat, táncrigmusokat, találós kérdéseket, népmeséket tartalmaz, valamint egy tájszótárt és egy tanulmányt a székely nyelvjárásokról. Fő művei: Magyar Népköltési Gyűjtemény, Székely Népköltési Gyűjtemény. Ismert újságírói tevékenysége; dolgozott a Vasárnapi Újságnak, az Erdélyi Híradónak és a Kolozsvári Közlönynek is. Kolozsvárott hunyt el 1875. március 26-án.
1826. június 28.
Megszületett Szamossy Elek festő, Munkácsy felfedezője
Déván született, Bécsben tanult, majd Velencében dolgozott. Hazatérése után főként Pesten és Nagyváradon alkotott. Elsősorban oltárképeket és portrékat festett. Művészettörténeti jelentőségre azonban nem képeivel, hanem azzal tett szert, hogy ő fedezte fel Munkácsy Mihályt, akit maga mellé vett, és rendszeres képzőművészeti oktatásban részesített. Budapesten érte a halál 1888. április 21-én.
1836. június 28.
Meghal James Madison, az Egyesült Államok 4. elnöke
Port Conway-ban született 1751. március 16-án. Apja tehetős Orange megyei földesúr volt. 1769-től a New Jersey College-ban (a Princetoni Egyetem elődjében) tanult történelmet és államigazgatást. Két év alatt elsajátította a négyéves tananyagot, s közben még arra is maradt ideje, hogy Anglia elleni tüntetéseken vegyen részt. Már 1774-ben a függetlenség ügye mellé állt. 1776-ban beválasztották Virginia forradalmi konventjébe, ahol ő készítette el a vallásszabadság garanciájának tervezetét. Miután két évet töltött a kormányzói tanácsban, 1780 márciusában a Kontinentális Kongresszusba delegálták. Hamarosan élére állt azoknak, akik ellenezték az egyes államok szuverenitását, és pártolták a francia-amerikai együttműködést a britekkel folytatott béketárgyalásokon.
1784-ben újra Virginia törvényhozó testületének tagja lett, és befolyásának nagy része volt az 1787-ben összeülő Alkotmányozó Konvenció előkészítésében. Az alkotmányhoz az általa kidolgozott "virginiai tervezet" szolgáltatta az alapstruktúrát és a vezérelveket. Munkájával kiérdemelte "az alkotmány atyja" elnevezést, ami ellen ő erősen tiltakozott. Miután beválasztották az új Képviselőházba, támogatta az első tíz alkotmánykiegészítés elfogadását. A vitákban nagy fontosságot tulajdonított a vallás-, a szólás- és a sajtószabadságnak. 1797-ben otthagyta a Kongresszust, mert felháborította az angolokkal kötött szerződés. Thomas Jefferson elnöksége alatt 1801-től külügyminiszterként dolgozott, és így sokszor kellett tiltakoznia Franciaországnál és Angliánál az amerikai kereskedelmi hajók elfogása miatt. 1808-ban elnyerte az elnöki hivatalt, s csaknem azonnal megtiltotta, hogy Amerika Franciaországgal és Angliával kereskedjen. Anglia továbbra sem tartotta tiszteletben az amerikai hajók jogait, ezért az 1812-ben újraválasztott Madison engedett a nyomásnak, s az Egyesült Államok hadat üzent. Az 1814-ig tartó háború kezdetben brit sikereket hozott - még a fővárost, Washington is megtámadták -, de aztán az amerikai katonai fölény megpecsételte a háború sorsát. A háborút ellenző és addig vezető szerepet játszó Föderalista Párt végleg eltűnt az amerikai politikai színtérről. Az elnök népszerűségének csúcsára ért. Mandátumának lejárta után, 1817-ben visszavonult virginiai birtokára, s hátralevő 19 évét ott töltötte.
1849. június 28.
Haynau megveri a Pöltenberg Ernő tábornok vezette hetedik honvéd hadtestet Győrnél és elfoglalja a várost
1868. június 28.
A király szentesíti a sójövedékről szóló 1868: XI. törvénycikket
1873. június 28.
Deák Ferenc utoljára jelenik meg a képviselőházban
Beszédében fellép a pápai csalatkozhatatlanság dogmája ellen s a kötelező polgári házasság bevezetése mellett.
1881. június 28.
Az Osztrák - Magyar Monarchia titkos politikai szerződést köt Szerbiával Belgrádban
Szerbia kötelezi magát, hogy területén nem tűr meg a Monarchia ellen irányuló tevékenységet, a Monarchiával való előzetes tárgyalás nélkül nem köt más államokkal politikai szerződést, területére idegen katonaságot nem enged és a Monarchiának egy harmadik hatalommal való háborújában jóindulatú semlegességet tanúsít. A Monarchia elismeri a szerb uralkodó királyi címét, és támogatást nyújt Szerbiának esetleges déli irányú területi törekvéseihez. A szerződést tíz évre kötik, 1889-ben újabb öt évre meghosszabítják.
1884. június 28.
Meghal Táncsics Mihály Budapesten
1901. június 28.
Megszületett Domokos Pál Péter néprajztudós
Csíkvárdotfalván született, tanulmányait a Csíksomlyói Tanítóképző Intézetben, illetve a budapesti Polgáriiskolai Tanárképző Főiskolán végezte. 1926-1933 között ének-zene tanár volt Csíkszeredán és Kézdivásárhelyen. 1933 után volt kántor, egyházmegyei tanfelügyelő, a kolozsvári Tanítóképző igazgatója és minisztériumi tisztviselő Budapesten. 1951-1961 között tanított. Tudományos munkássága során népzenével, történelmi zenével, néprajzi, nyelvészeti és irodalmi kérdésekkel foglalkozott. 1929-ben járt első gyűjtőútján a moldvai csángó magyarok falvaiban, és ettől kezdve e táj és népcsoport elismert tudósa lett. Lefordította és közreadta a Bandinus-kódexet, és több, a moldvai katolikusok múltjára vonatkozó okmányt. Dallamokkal egészítette ki és kiadta Kájoni János katolikus énekgyűjteményét, a Cantionale Catholicumot. Márton Áron erdélyi püspök életútjáról Rendületlenül címmel írt regényt. A Széchenyi-díjat 1991-ben kapta meg. 1992. február 18-án halt meg Budapesten.
1902. június 28.
Az Osztrák-Magyar Monarchia a Német Birodalom és Olaszország meghosszabbítják a hármas szövetséget
1906. június 28.
Megszületett Maria Goeppert-Mayer, német származású amerikai fizikus
Katowicében látta meg a napvilágot. 1939-től a Columbia Egyetemen az atombomba-programban dolgozott. 1945-1960 között a chicagói egyetem, majd 1960-tól a San Diego-i Kalifornia Egyetem fizikaprofesszora volt. Magfizikai kutatásokkal foglalkozott. Kísérletei során sikerült megalkotnia az atommag héjmodelljét. Ennek elismeréseként 1963-ban Jensennel és Wigner Jenővel megosztva fizikai Nobel-díjat kapott. San Diego-ban hunyt el 1972. február 20-án.
1911. június 28.
Lemond báró Richard Bienerth osztrák miniszterelnök, utóda báró Paul Gautsch
1914. június 28.
Gavrilo Princip Szarajevóban meggyilkolja Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst és feleségét
Az osztrák-magyar trónörököst, Ferenc Ferdinánd főherceget és feleségét, Sophie von Hohenberg hercegnőt Szarajevóban, Bosznia-Hercegovina fővárosában Gavrilo Princip szerb diák meggyilkolta. Már a trónörököspár megérkezésekor bomba robbant a pályaudvar közelében, ámbár a főherceg kocsiját elhibázta, mert az éppen elhagyta a kérdéses helyet. Tizenegy személy azonban megsérült a merényletnél. A városi tanácsházán tartott fogadás után a trónörököspár a kórházba indult, hogy meglátogassa a sérülteket. De röviddel azután, hogy a kocsi mozgásba jön, egy fiatalember fut ki a nézők tömegéből, egyenesen a kocsihoz és közvetlen közelből két lövést ad le. Az egyik lövés a főherceget éri a halántékán, a másik a főhercegnőt az altestén. Ferenc Ferdinánd azonnal meghal, felesége a közeli kórházba vezető úton. Még azon a helyen letartóztatják a tizenkilenc éves szerb diákot. Gavrilo Princip, a merénylő egy Fekete Kéz nevű szervezet tagja volt. A vizsgálóbírónak kijelenti, hogy a merénylet bosszú a szerbeknek az Osztrák-Magyar Monarchiától elszenvedett, szerinte súlyos elnyomásáért.
1919. június 28.
Németország aláírja a versailles-i békeszerződést
1922. június 28.
Sztrájkba lépnek a salgótarjáni bányászok béremelésért, tiltakozásul a 12 órás munkaidő ellen
1931. június 28.
Országgyűlési választások kezdődnek
A mandátumok megoszlása: Egységes Párt 158; Keresztény Szociális és Gazdasági Párt 36; Független Kisgazdapárt 10; Magyarországi Szociáldemokrata Párt 14; pártonkívüli 20; Egyesült Demokrata Párt 5.
1938. június 28.
Bemutatják a Megvédtem egy asszonyt című filmet. (Rendező: Ráthonyi Ákos.)
1939. június 28.
Közzéteszik a 6500/1939 számú kormányrendeletet az 1933. október 23-i rendelet módosításáról
1939. október 31-ével megszűnik azoknak a birtokoknak a védettsége, amelyeknek területe nagyobb 10 kataszteri holdnál, kataszteri tiszta jövedelme meghaladja a 100 koronát, ha jelzálogos terhe nem haladja meg a kataszteri tiszta jövedelem hússzorosát; megszűnik az 500 kataszteri holdnál nagyobb területű birtokok védettsége.
1940. június 28.
A Vörös Hadsereg román területeket száll meg
Románia, 1940. június 28. A Vörös Hadsereg bevonul Besszarábiába és Észak-Bukovinába. A tartományokat augusztus 2-án Moldáviai Szocialista Szovjetköztársaság néven bekebelezik a Szovjetunióba. A balkáni változtatásokat a Szovjetunió már korábban előkészítette, amikor június 23-án közölte a német kormánnyal, hogy az 1939. évi titkos német-szovjet szerződésben nekik ígért Besszarábiát elfoglalják, s ezenfelül Romániától Bukovina átengedését fogják követelni. Három nappal később 24 órás határidejű ultimátum érkezett a román kormányhoz. Románia elhatározta, hogy ellenáll, s a Német Birodalommal (1939-ben) kötött szerződés alapján segítséget remélt Berlinből. II. Károly román király a határok szavatolását és a katonai bizottság kiküldését kérte Németországtól (1940. július 2.). Románia Németország legfontosabb üzemanyag-szállítója. Mivel azonban Hitler nem akar háborút a Szovjetunió és Románia között, a bukaresti kormány engedni kényszerül a moszkvai nyomásnak. Moldávia ötven év után újra a román trikolórt használja zászlóként.
1940. június 28.
A berlini követ átadja Csáky külügyminiszter üzenetét J. Ribbentrop német külügyminiszternek
Ha Németország beleegyezik, hogy Magyarország megtámadja Romániát, a magyar kormány hajlandó fokozottabb mértékben kielégíteni a német gabonaszükségletet, és lehetővé teszi a szabad közlekedést az országon át, délkelet felé.
1951. június 28.
Grősz Józsefet koholt vádak alapján elítélik
A Legfelsőbb Bíróság ítéletet hoz Grősz József kalocsai érsek ügyében. A demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésért, valutaüzérkedésért, külföldre szöktetésért, bűnpártolással elkövetett népellenes bűnökért 15 évi börtönbüntetésre ítélik.
1956. június 28.
Poznanban tüntetés kezdődik
A lengyelországi Poznanban az egyre rosszabbodó élet- és munkakörülmények miatt tüntetés zajlott le, amely felkeléssé szélesedett. A Sztálin Mozdonygyárban folytatott bértárgyalások sikertelensége után a munkások a belvárosba vonultak, ahol más gyárak dolgozói is csatlakoztak hozzájuk. Egyre elkeseredettebb lett a hangulat, s útközben rendőröket fegyvereztek le, többen behatoltak a rendőrség főparancsnokságára, ahonnan kézigránátokat vittek magukkal. Elfoglalták az ügyészséget, megostromolták a börtönöket és kiszabadították a foglyokat. Amikor elérték a biztonsági rendőrség épületét, fegyveres erőt vetettek be ellenük, repülőgépekkel és tankokkal. Az utcai harcok során éjszaka a hadsereg megtörte az ellenállást: ennek során 53 ember vesztette életét, 300-an megsebesültek. Ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy a `béketáborban` is veszélyeztetheti a kommunista pártok uralmát a felgyülemlett keserűség.
1978. június 28.
Meghal Bordy Bella balett-táncosnő
Gyulán született 1909. november 21-én. 1924-ben került az Operaházhoz, 1930-ban szólótáncos lett, s 1965-ig volt tagja a társulatnak. Több ízben szerepelt Nyugat-Európában, itthon pedig fellépett a Fővárosi Operettszínházban, sőt a Madách Színházban prózai szerepeket is játszott 1940-44-ben, és filmezett is. Mintegy félszáz táncműben lépett színpadra, amelyek felében - főként klasszikus és modern balettekben - főszerepet kapott. Legnagyobb sikereit magyaros táncaival aratta. 1965-től, nyugalomba vonulása után színpadi mozgástechnikát tanított operaénekeseknek Bécsben és Zürichben. Budapesten hunyt el.
1991. június 28.
Feloszlatják a KGST-t
1949. január 25-én Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia és a Szovjetunió küldöttségei megalakították a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát. A KGST Sztálin szovjet diktátor személyes kezdeményezésére, a nyugat-európai újjáépítést szolgáló amerikai Marshall-terv ellensúlyozására, komolyabb előkészítő tárgyalások nélkül jött létre. Hamarosan csatlakozott Albánia, majd Mongólia és a Német Demokratikus Köztársaság, később Kuba és Vietnam is. A KGST létrejöttével befejeződött a kelet-közép-európai államok kiszakítása a világpiacból. A szervezet az 1950-es évek közepéig nem fejtett ki érdemi tevékenységet, még elfogadott alapokmánya sem volt. 1959 decemberében kezdődött meg a szovjet tábor országainak gazdasági együttműködése, elfogadták az alapokmányt és meghatározták a szervezet felépítését és működését. Az 1970-es években kibontakozó olajválság és olajárrobbanás teljesen szétzilálta az együttműködést. Világossá vált, hogy a világpiacon az amúgy is elmaradott technológiára és gazdasági alapra épülő szervezet versenyképtelen. Hosszú agonizálás után, 1991. június 28-án, a szervezet budapesti ülésén feloszlatták a KGST-t.
