Az 5000 éves síroktól a kora újkori kincsleletig

A Kárpát-medence egyik leggazdagabb korabeli temetőjét ujjongva fogadta a régészvilág. A férfisírokban talált, nagyszerűen megmunkált, pattintott kovakések, réztőrök, a hatalmi jelvényként a halott mellé helyezett rézcsákányok, páros arany női ékszerek, rézkarperecek immár nemzeti kincsünk legbecsesebb darabjai közé tartoznak. A síronként feltárt 3-4 agyagedény mind formavilágát, mind díszítéstechnikáját tekintve a több mint 5000 évvel ezelőtt itt élt `fazekasmesterek` művészi igényességéről tanúskodik.

Nézze meg a feltáráson készült képeket galériánkban!

A Tiszagyenda-Morotva-part lelőhelyen került elő egy, a török hódoltság korában elrejtett éremlelet. A feltárások előtt előzetes geodéziai felmérést, műszeres leletfelszedést és geomágneses vizsgálatot folytattak, ezek során találták meg - Polgár Zoltán vezetésével - a 63 darab egész ezüsttallérból és 1 aranydukátból álló kincsleletet.

Az érmeket 1617 és 1639 között verték, s azoknak több mint felét II. Ferdinánd (1619-1637) magyar király és német-római császár bocsátotta ki, az aranydukát is az ő verete. A kincsben megtalálható II. Mátyás (1608-1619) magyar király, Bethlen Gábor (1613-1629) erdélyi fejedelem, II. Gusztáv Adolf (1617-1632) svéd király, IV. Keresztély (1588-1648) dán király egy-egy verete, valamint szász és braunschweigi hercegi tallérok és a salzburgi érsek több érméje is.

A források alapján valószínű, hogy a lelőhely az egykori Lak településhez tartozott. A terület a háborúkban felvonulási terület volt. Az illető, aki I. Rákóczi György erdélyi fejedelem 1643-1645-ös hadjárata során rejthette el vagyonát, már nem tudott érte visszamenni.