Lettország nyilvánosságra hozza a volt KGB ügynökök névsorát

A bizottság kinyilvánította, hogy mind a 4500 volt KGB ügynök nevét és álnevét fogják publikálni a kormány Latviisky vestnik című hivatalos lapjában. A vita a volt KGB ügynökökről szóló titkos információk kiadásáról már az 1991-es Szovjetuniótól való függetlenedés óta folyik Lettországban, míg végül 2004-ben a parlament hivatalosan is jóváhagyta a titkosság feloldását.

A lett törvények szerint a nyilvánosságra hozatal nagy csapást mérhet a lett politikai elitre, ugyanis a szovjet titkosrendőrség volt ügynökei nem választhatnak és nem választhatók. Vaira Vike-Freiberga lett államfő hevesen ellenezte a javaslatot, mert úgy vélte, hogy a volt KGB ügynökök adatainak kiadása veszélyezteti az érintettek magánéletét és a személyes biztonságát.

Pjotr Krupnyikov ismert lett történész szerint a döntésnek jelenleg nem sok értelme van. Szerinte a KGB vezetése, miután 1990-ben felismerte, hogy a szovjet befolyásnak vége, a legterhelőbb dokumentumokat Moszkvába vitette. "A lett hatóságok most nyilvánosságra akarják hozni az ittmaradt dokumentumokat, habár tudjuk, hogy a legfontosabbakat Moszkvába szállították és valószínűleg soha nem fogják őket publikálni."

Korábban beszámoltunk róla, hogy a kommunista korszak állambiztonsági aktáinak teljes nyilvánosságra hozatalát követelték július végén egy szófiai tanácskozáson kelet-európai politikusok és történészek. A követelés érthető, hisz a kommunista múlt még ma is alig ismert Kelet-Európában. Ismerje meg az egyes országok problémáit és ügynökügyeit!