Az Apostoli Penitenciária levéltára és a késő középkori társadalom- és egyháztörténetírás

Lehetséges egyháztörténeti, társadalomtörténeti tematikák

A számos lehetőség közül csupán két olyan témát emelnék végül ki, amelyekről szinte összefüggő kép bontakozik ki országosan, illetve a pécsi kérelmek között is nagy számban szerepelnek. Az egyik ilyen téma a  kolostorok mindennapi élete, a szerzetesség helyzete a reformáció előtt. Az 1510−1520-as években a hazai kérelmezők között ugyanis megszaporodnak a szerzetesség ügyei (141-ből 89 velük kapcsolatos). Sokan távoznak a rendek soraiból engedély nélkül, vagy kérik fogadalmuk érvénytelenné nyilvánítását, papi vagy éppen világi pályát választva helyette. A nyugtalanság, a belső konfliktusok jeleinek vélhetjük ezentúl a rendek közötti és a rendekenn belüli megélénkült mozgásokat is: az egyik kolostorból másikba költözést, vagy a kolostoron kívüli, inkább megyéspüspöki felügyeletet választó szerzetesi élet választását.

Mindez tehát a pécsi egyházmegyére is érvényes (rövid időn belül kb. 20 ilyen ügy kerül a Penitenciária elé). Közöttük a domonkosrendiek kérései dominálnak. Így a pécsi és borói kolostort többen is elhagyják: van akik a kolostoron kívül szeretnének tovább élni szerzetesként, mások végleg otthagyják a szerzetesi életet arra hivatkozva, hogy kiskorúan vagy szüleik, illetve a kolostori elöljárók által kényszerítve tettek csupán fogadalmat. A Penitenciárián érzékelhető változás mibenlétének, mögöttes okainak felderítése a jövő egyik izgalmas feladata.

A másik téma, amelyikre szerteném felhívni a figyelmet, az iskolák világa. A mintegy 500 diájk és klerikus kérelméből ugyanis megelevenedik nemcsak a káptalani, hanem a falusi és városi iskolák belső élete. A diákság helyzetét tekintve tanulságos például Pásztor Urbán esete, aki a pécsi egyházmegyei Paks (Paco) mezővárosában a plébániai iskolába járt, mellette harangozóként keresett magának zsebpénzt. Bizonyára ebből fizette szállását, amelyet egy Katalin nevű nő házában vett ki magának. Szép számmal kerülnek elő adatok a diáktársadalom belső tagolódására, játékaikra, fegyvereikre (pl. az íjat biztonsági okokból egy nyílvesszővel viselhették csupán). A diákok tanáraikkal való konfliktusainak elbeszélése során az iskolamesterek elmondják, miként alkalmazták a `tanárok szokása szerint` `a kellő fegyelem érdekében`, `javító szándékkal` a vesszővel való mérsékelt ütlegelést, amibe időnként mégis belehaltak a magyarázatként `beteges`-nek nevezett diákok. De nagyon tanulságosak a mobil diáktársadalomnak a helyi közösségekkel, világi és egyházi hatóságokkal vívott küzdelmeinek történetei is.

1. A Penitenciária hivatala és levéltára
2. Döntések, ügyintézés, kutathatóság
3. Kérelmek Magyarországról, a Pécsi Egyházmegyéből
4. Súlyos, főbenjáró bűnök
5. Lehetséges egyháztörténeti, társadalomtörténeti tematikák
6. Esettanulmány

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Ókor

• Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter
• Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását
• Arisztokrata turisták is hozzájárultak az Akropolisz pusztulásához
• Brutális leszámolással ért véget Róma és Karthágó konfliktusa
• A kelták szerint szellemek és boszorkányok látogatnak a mi világunkba Halloween éjszakáján
• Sokat elárulnak a lápokban talált múmiák a régi Európáról 
• Egy „meztelen bölcselő” is adott tanácsokat Nagy Sándornak hadjáratai során
• Sírhalmaik mesélnek a szkítákról, a sztyeppe legendás harcosairól
• Egyszerre látja bűnözőnek és önfeláldozó hősnek az utókor Spartacust