Az Apostoli Penitenciária levéltára és a késő középkori társadalom- és egyháztörténetírás

Döntések, ügyintézés, kutathatóság

Ezzel magyarázható, hogy a levéltárát rendkívüli későn, csak 1983-ban nyitották meg a kutatás számára. Azt gondolták tévesen, hogy gyónási titok alá eső bizalmas ügyekről van szó. Ez azonban téves feltételezésnek bizonyult, mivel ezekről − kivételes esetektől eltekintve − nem készülhettek részletes feljegyzések, ilyen esetben csupán a gyónás elvégzésének vagy feloldozásnak a tényét rögzítették, igazolták. A szentségi gyónást kezelő pápai penitenciáriusok által írt ún. litterae ecclesie/clausae-k azonban nem kerültek regisztrálásra. A regisztrált kérelmek és a hivatal által kibocsátott levelek hivatalos dokumentumok voltak, amelyek hazai bírósági fórumokon, mindenekelőtt a püspöki, vikáriusi törvényszékek előtt kerültek felhasználásra.

A pápai rezervációk jogintézményének terjeszkedése jegyében tehát korszakunkra a hatóság a mai ember számára az ügyek zavaros egyvelegnek tűnő sokféleségét intézte. A házassági ügyek mellett a papszenteléssel kapcsolatos akadályok és szabálytalanságok tartoztak hozzá, ezen belül törvénytelen születés kánoni akadálya alóli felmentések. A harmadik csoportot a bűnbánat szentségének adminisztrációja alkotta, köztük például nagy számban a szabad gyóntatóválasztás engedélyezése és az indulgencia osztása. A negyedik, egyúttal legizgalmasabb csoportot az egyház és társadalom ellen elkövetett súlyosnak ítélt vétkek alkották, a gyilkosságtól a bigámián át a törökkel való tiltott kereskedésig.

Döntéseit a hivatal a kánonjogi előírások értelmében hozta. Működésében éppúgy összefonódott a bíró és a gyóntató szerepe, miként a szentségi gyónásban vagy a középkori inkvizícióban. Bizonyos szempontból az 1542-ben felállításra kerülő római Inkvizíció elődjének tekinthető tehát. Ezt az is jelzi, hogy a Penitenciária a trentói reform jegyében el is veszti majd korábbi jelentőségét, hatáskörét a forum internumra korlátozza V. Pius pápa 1569-ben. Eddig az évig, 1410-től kezdőden 165 regisztrum-kötet maradt fenn, ezek lapjain kell a magyarokat − a glasgowi, mexikói, stb. − ügyek között megkeresni.

1. A Penitenciária hivatala és levéltára
2. Döntések, ügyintézés, kutathatóság
3. Kérelmek Magyarországról, a Pécsi Egyházmegyéből
4. Súlyos, főbenjáró bűnök
5. Lehetséges egyháztörténeti, társadalomtörténeti tematikák
6. Esettanulmány

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
• 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
• Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
• A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
• Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
• Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike